Bevallom, én nem vagyok túl nagy rajongója a Black Mirrornak. Amikor elkezdtem nézni, még nem is tudtam miről van szó, aztán nagy csalódás lett, hogy nem a legelső rész folytatódott, hanem egész más jellegű történetek jöttek. Majd elkezdett fárasztani, hogy a sztorik rendre a legrosszabb végkifejletnél horgonyoznak le, úgyhogy egy idő után nem is annyira követtem. (Oké, a San Junipero című fejezet, S03E04, az nagyon jó volt, és az interaktív film is szuperül sikerült.)

Ezek után tökre megörültem, hogy ismét jött egy sorozat, ami a jelen horizontjából próbálja meg előrevetíteni a következő másfél évtized fejleményeit. Az Évek alatt, az eredeti címén Years And Years pedig már rögtön az első pillanattól érezhető, hogy nem olyan sötét tónusokkal dolgozik, mint a Black Mirror. Vagy amikor durva dolgok történnek, akkor is mindig ott van valami ellenpontozás, hogy azért sohasem fekete-fehérek a dolgok.

Nézzünk csak néhány kiragadott cselekményszálat, amik egyenként is simán kitehetnének egy-egy Black Mirror epizódot:

• Míg a kilencvenes években a plasztikai sebészeti beavatkozásokkal, napjainkban a nemátalakító műtétekkel borzolják a szüleik kedélyeit az identitásukat kereső tinédzserek, itt az emberi test meghaladása, a transzhumán átalakulás lesz a sarokpont: Beth arcfilterrel ül a családi asztalhoz, telefont implantál a kézfejébe, és úgy egész egyszerűen elhagyná ezt a szánalmas, régimódi fizikai testet és adatként, felhőben létezne tovább.
• Hszi Csin-ping és Putyin továbbra is hatalmon vannak, Angliában is erősen tör előre egy populista nőszemély, Trump az utolsó évében a kereskedelmi háborúban odáig jut, hogy egy kínai szigetre nukleáris rakétát lő. Őt Mike Pence követi elnökként, de a szálakat továbbra is Trump mozgatja.
• Edith, a család lázadója, egész életét az aktivizmusnak szentelte, utolsó akciója épp a fenti nukleáris beavatkozáshoz kötődik. Itt feltehetően sugárfertőzést kapott, majd hazamegy a családjához. Elbeszéléseiből azért kitűnik, hogy ugyan nem rózsás jövőt lát, de azért érzi, hogy hiába mondogatták évtizedek óta, hogy már csak néhány évünk van hátra, valahogy még mindig élnek.

Ezeken kívül még tematizálódik a migráció, a bankrendszerek összeomlása, tehát minden, ami napi téma az újságokban. És hát valahol végül ez is lesz a sorozat Achilles-ina, ugyanis kicsit az érződik, mintha egy hét újságolvasás után gondolták volna tovább, hogy miként alakulhat a világ. És visszatérve a Black Mirrorhoz, pont azoknak a vad fantáziák jelenléte hiányzik, ami ott meg túl van pörgetve.

Ami viszont mégis megmenti a hat részesre tervezett, egyelőre a harmadik részig, azaz 2026-ig nézhető évadot, az a szereplőgárda. A három generációt felölelő családból ugyan eddig még nem mindenki kapott ugyanakkora fókuszt, de akik igen, ők életszerűen cselekvő, nagyon is élő, egyúttal nagyon is szerethető alakok. Az ő drámáik pedig simán elég kapaszkodók ahhoz, hogy átvészeljük a néha zsurnalisztikusan kisszerű jövővíziókat.