Az évek során több száz ilyen telefont szedtek össze a régió tengerpartjain, és hosszú évtizedekig senkinek halványlila fogalma sem volt arról, honnan érkeznek a készülékek.

A telefont a Tyco nevű cég gyártotta a nyolcvanas évek elején, és mára egy-egy példány, amit ki sem bontottak az eredeti csomagolásából, egészen komoly értéket képvisel a Garfield-gyűjtők körében.

A rejtélyt végül egy helyi gazdálkodó segítségével oldották meg, miután 2019-ben a sajtóban megjelent, hogy egy csapat a Garfield-telefonok ügyében kezdett nyomozásba. Az illető felvette a kapcsolatot a gárdával, és elmondta, hogy valószínűleg ő találta meg az első partra vetett Garfield-telefont, melyet megelőzően egy igen komoly vihar tombolt a tengeren.

A csapat azon a partszakaszon kezdett el kutakodni, amit a farmer mutatott nekik, és nemsokára egy part menti barlangra bukkantak, ahol olyan felfedezést tettek, ami végleg választ adott a nagy kérdésre.

Kiderült, hogy a gazda által említett viharban egy teherhajó fedélzetéról a tengerbe borult egy konténer, melynek gyomrában egy egész rakomány telefon várta, hogy kirakodják valamelyik európai kikötőben.

A konténer és annak tartalma végül a part menti barlangban kötött ki, ahonnan a tenger az évek során kisebb adagokban terítette szét az árut a környéken. A barlang bejárata csak apály idején volt megközelíthető, a csapat pedig szét is nézett odabent, és megtalálták a konténer maradványait, a szállítmány néhány ottmaradt darabjával egyetemben.

Ha partra sodródott bizarr dolgokról van szó, a garfieldos telefonok esete mellett a másik legismertebb történet annak a 28 ezer sárga gumikacsának az ügye, melyet egy Kínából Amerikába tartó teherhajó fedélzetéről borított a vízbe a haragos tenger a kilencvenes évek elején. A fürdőjátékok először Alaszkában bukkantak fel, majd a szállítmány a Bering-szoroson keresztül egészen az Északi-sarkig eljutott, ahol a gumikacsák jégbe fagytak, majd kiolvadtak, és végül Anglia partjainál kötöttek ki.

(Forrás: IFLscience)

Ez is érdekelhet: