Harminc éve, 1994. szeptember 22-én mutatták be a Jóbarátok első epizódját, és a sorozat rövidesen a tévézés történetének egyik legkedveltebb és legikonikusabb műsorává vált. Ráadásul tele van mindig idézhető, emlékezetes szállóigékkel.
A Jóbarátok nemcsak a kilencvenes-kétezres évek popkultúrájának része, hanem a mai napig népszerű, a streaming szolgáltatóknál újabb generációk ismerhetik meg sajátos világát. Nem kérdés, hogy mind a tíz évadot újra fogjuk nézni, akkor is, ha már kívülről fújjuk az epizódokat, és nincs olyan rész, amit ne láttunk volna már minimum százszor. De hát ilyen a Jóbarátok, nem lehet megunni akkor sem, ha azt hiszed, hogy már elégszer láttad. Például azért sem, mert tele van olyan dumákkal és életigazságokkal, amiket minden nap használunk.
A most következő húszat például egy életre megtanultuk a sorozatból, és tényleg hasznosíthatjuk a mindennapokban.
„Nem tehetsz ilyen kijelentést, amíg nem tudod, milyen az, ha ott rúgnak meg, ahol csak simogatni volna szabad!”
„Mi benne a rossz? A sodó jó. A lekvár jó. A hús jó!”
„Ha az embert semmi sem csábítja másra, könnyebb koncentrálnia”
„Az igazi barát az, akivel megoszthatod örömöd és bánatod, és akivel a legjelentéktelenebb dolgoknak is együtt tudtok örülni”
„Amit Joey egyszer a fejébe vesz, azt általában meg is dugja”
„Ti amerikaiak csak ugatjátok a francia nyelvet”
„Ha meghalnék, az emberek csak onnan tudnák, hogy éltem, hogy a seggem nyoma itt maradt ezen a fotelon”
„Sajnálom, de nem lehetek ott a képzeletbeli esküvődön, már elígérkeztem aznapra. Ott kell lennem egy egyszarvú keresztelőjén és egy kobold bármicvóján”
„Joey nem ad a kajájából!”
„A tehén azt mondja, hogy mú. De a gazda fejbe vágja, azután jól megdarálja, így készül a hamburger!”
„Valamiről azt hiszed, sosem történhet meg, aztán megtörténik, és már nem vágysz semmi másra”
„Én vagyok a karácsonyi tatu, a te félzsidó barátod!”
„Minden ember szabadon lehet hülye”
„Nekünk, férfiaknak a csókolózás egy olyan felvezető, mint a koncerten az a bizonyos előzenekar, amit végig kell ülnöd a Pink Floyd előtt, és ez nem azt jelenti, hogy nem tetszik az előzenekar, mindössze csak arról van szó, hogy nem ezért vettük a jegyet. De a probléma az, hogy amikor a koncertnek vége, akármilyen jó lehetett a show, ti csajok megint az előzenekart akarjátok, miközben mi ülünk az autóban a dugó kellős közepén, és megpróbálunk ébren maradni”
„Isten hozott a valós világban. Szívás, de imádni fogod”
„Ki az az APEH? És neki miért jár a pénzemből?”
„Kaját. Szexet. Kaját. Szexet. Fogalmam sincs, ó te jó ég. Nem tudom! Egy nő kell, kenyéren!”
„Hadd gondoljam át. Ó, nem, nem érdekel!”
„A férfi nőket szeret, de néha férfiakat, vannak biszexuálisok, de ők csak áltatják magukat”
És végül minden idők csajozós szövege:
„Na, mi a helyzet?”
Ez is érdekelhet: