Johnny Cash ötven éve feltette a poptérképre Folsom városát és annak börtönét, az meg cserébe új lendületet adott a drogproblémákból kilábaló county-legenda pályájának. Erre a mérföldkőre emlékezünk most tíz rövid sztorival.

• Noha 1968. január 13-án játszott Cash a Kalifornia államban található folsomi börtönben, a koncert emblematikus számát, a Folsom Prison Bluest már 15 évvel korábban megírta. John R. Cash 1953-ban az amerikai légierővel állomásozott a bajorországi Landsbergnél (ahol szintén van egy híres börtön), itt látta Crane Wilburnek az Inside the Walls of Folsom Prison című filmjét, ami nagyon megfogta.
• A Folsom Prison Blueshoz Cash egy bizonyos Gordon Jenkinsnek a Crescent City Blues című dalát vette alapul, csak a vágy tárgya nála nem a lány, hanem a szabadság lett. Egyébként maga Cash is úgy vélte, hogy a szabadságvágy a börtöndalok általános népszerűségének a kulcsa.
• A Folsom-böris fellépés nem volt egyedülálló, Cash 1957-től kezdve, amikor a Huntsville-i börtönben zenélt, több ilyen koncertet is adott. A folsomi koncert legendáját a róla készült felvétel biztosította, ennek sikere nyomán még több börtönös élőalbuma is megjelent.

• Johnny Cash és kísérőzenekara, a Tennessee Three két nap próbálás után két koncertet is adott a Folsom-börtönben, hogy mindenképpen kiadható anyag szülessen. Az első délelőtt 9:40-kor kezdődött, a második 12:40-kor. És erre szükség is volt, mert az első felvételből mindössze két szám került a lemezre.
• A koncert előtt Ronald Reagan későbbi elnök, akkori kaliforniai kormányzó is meglátogatta a börtönben Cashéket, és sok szerencsét kívánt nekik.
• A börtönlakók csendben hallgatták a koncertet, félve attól, hogy bármilyen zajongást az őrök megtorlása követhet. A “lelőttem egy embert Renóban, csak hogy lássam őt meghalni” sor alatt hallható közönségzaj is utólag került oda.

• Ez a bizonyos rész, hogy “I shot a man in Reno, just to watch him die” a Folsom Prison Blues legemblematikusabb sora. Mielőtt a Columbia Records a koncertlemez apropóján újra kiadta kislemezként, Cash tiltakozása ellenére kitörölték a számból ezt a sort.
• “Ültem egy tollal a kezemben, és próbáltam kitalálni, hogy mi lehet a legrosszabb indíték, amiért egy ember megölheti a másikat” - ezt maga Johnny Cash mondta az ominózus sorról.

• Noha a country/western listán első helyig jutott az At Folsom Prison című koncertlemez, a Billboardon csak a 32. helyig kúszott fel. Ennek két oka is volt: egyrészt a Columbia ekkor inkább a popsztárjait tolta, másrészt Cashnek olyan arcokkal kellett a figyelemért küzdenie, mint Stevie Wonder, James Brown, Aretha Franklin, Tom Jones, Otis Redding vagy a Temptations. A májusban megjelent album őszre bearanyozódott, hozott két Grammyt, az ezredforduló után pedig már tripla platinánál járt. Valamint, ami a legfontosabb, ezáltal újra ez első vonalba került a feketében járó ember.
• Johnny Cash később is elkötelezedett maradt a börtöntársadalmak iránt. Börtönkapmányokat folytatott, hitt a börtönlakók megváltozásában és rehabilitációjukban. Ennek persze önéletrajzi okai is voltak, hiszen Cash sem egyszer akasztotta össze a bajszát a törvénnyel.

Végül pedig jöjjön a teljes koncert hanganyaga a kísérőzenekar tagjainak felvezetésével.