Ennek így elsőre nincs is értelme, de azért van rá magyarázat.

Egy adatvizualizációval foglalkozó szakember, név szerint Adam J. Calhoun kivette a regényekből a betűket és csak az írásjeleket hagyta meg, ugyanis érdekelte, hogy van-e különbség egy 1936-ban megjelent regény egy fél évszázaddal később íródott regény írásjeleinek használati gyakorlata között.

Na, ezen aztán a 444-esek is felbuzdultak, és Calhoun programján lefuttattak tíz magyar regényt. Az eredmény pedig így néz ki:

Jókai Mór: Az arany ember (1872) – részlet

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908) – részlet

Móricz Zsigmond: Rokonok (1932) – részlet

Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937) – részlet

Ottlik Géza: Iskola a határon (1959) – részlet

Kertész Imre: Sorstalanság (1975) – részlet

Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája (1989) – részlet

Závada Pál: Jadviga párnája (1997) – részlet

(Forrás: 444)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezője új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés