Pedig annyi minden szólt ellene, és tessék, mégis pofás lett a tévékbe szánt Lethal Weapon.
Jó, persze, nem arról van szó, hogy annyira ügyes lenne, mint az eredeti, de ilyen szép munkát is ritkán látni. A helyzet még mindig a régi, Murtaugh (Damon Wayans) öreg zsaru, okosórája figyelmezteti arra, ha túlságosan felmenne a pulzusa, és pont most tölti be az ötvenet, a szülinapjára pedig nem szeretne mást, mint a feleségétől némi szexet. Halálközeli élmény után készül visszatérni a rendőrségre, erre megkapja maga mellé a felesége elvesztése után az őrület határára kerülő egykori tengerészgyalogost, Riggset (Clayne Crawford), akinek minden mindegy, de igazából akkor lenne a legboldogabb, ha valaki gyorsan golyót röpítene a fejébe. A páros kénytelen lesz együtt dolgozni egy öngyilkosságnak látszó ügyön, aztán nyilván szépen összeszoknak.
Nagyon dicséretes, hogy nem próbáltak meg egy Mel Gibson-hasonmást keresni Riggs szerepére, Clayne Crawford egy picit sem hasonlít rá, de karakterében jól illik a Halálos fegyver-filmekhez, van a szemében valami súlyos őrület, így olyat kell mondanom, amit nem hittem, hogy fogok: ez a Riggs simán van olyan jó, mint a régi. Szintén hatalmas meglepetés Damon Wayans. Murtaugh abszolút hozza a régi fílinget, öreg ő már ehhez a melóhoz, és hála istennek nem is rakják tele szükségtelen poénokkal a sorozatot, csak annyi jó beszólást hintenek el, amennyi feltétlenül szükséges.
Ettől persze még nem lesz jó egy régi filmkedvencből megálmodott sorozat, ahhoz az kell, hogy a jó öreg hangulat is visszakacsintson néha. És visszakacsint. Működik a kémia az új Riggs és Murtaugh között, jók a dumák, Clayne pedig annyira remekül játszik az arcával, hogy nincs szükség szájbarágásra, nem kell mindent kimondani, pontosan tudod, hogy Riggs mire gondol, elég csak a szemébe nézni.
Pedig nem tettünk volna nagy téteket a Lethal Weapon-sorozat nézhetőségére, Damon Wayans jelenléte valami vicceskedést vetített elő, és az sem volt túl jó jel, hogy McG-re bízták a rendezést, de valamiért érzéssel nyúlt hozzá a sorozathoz, a forgatókönyvet író Matt Miller is ügyesen hozta be a kikacsintásokat, az akció jól néz ki, így egyáltalán nem kell szégyenkeznie a sorozatverziónak, és bizony, simán behúzott minket nézőként. Aki szerette a filmeket, az valószínűleg nem fogja felcseszni az agyát a sorozattól, és ez a legnagyobb szó, ami egy filmből készült sorozat esetében elmondható.
