A Mafia 1 után a Mafia 2 bárhonnan is nézzük, csalódás volt. A szinte tökéletesre polírozott első rész után kevésnek tűnt a nyolc évvel később érkezett folytatás, és hát valljuk be, kevesebb is volt, de ettől még nem lehetett ráfogni, hogy rossz játék. Egyszerűen egy zseniális elődhöz kellett felérnie, de azt maximum alulról súrolva sikerült megközelítenie. A 2010-es Mafia 2 aztán egyből jobb megítélésű folytatás lett, amikor kijött a Mafia III, ami nem csak egy bugtenger volt, de még a sztorija sem volt annyira érdekes, mint az első két részé, hozzá képest a második rész egy remekműnek tűnik, és igazából annak tűnik most is.

A Mafia II: Definitive Edition valahol igazságot szolgáltat a második résznek, mert tulajdonképpen egyáltalán nem rossz játék, tele van mai szemmel nézve jó ötletekkel, élvezetes, filmszerű a sztorija, igyekszik változatos lenni, közben pedig totálisan jól hozza az első rész hangulatait. De még így is kevés. A Mafia II karakterei ugyanis már sokkal sablonosabbak, a sztorija is az, ráadásul szakít az első rész már-már túlságosan is élethűre fazonírozott játékmechanikával, egyszerűbb, butább, de még mindig élvezhető.

És mivel eltelt 18 év az első rész óta, és jött egy igazán semmilyen, sőt, itt-ott kifejezetten ügyetlen harmadik rész, elkezdtük értékelni ezt a kicsit butább, de még mindig állat középső epizódot. És a Mafia 2 végre a helyére került. Hogy érdemes-e most adni neki egy esélyt? Sosem volt ennyire érdemes.

Egyrészt a Definitive Edition tényleg szebb az eredeti verziónál, de csodát nem érdemes várni, a d3t nem különösebben feszült meg a remaster elkészítésében, és bár néhol tényleg sokkal szebb a játék, olyan, mintha a feljavított textúrák felével elkészültek volna, aztán üsse kavics, úgy döntöttek volna, hogy „jóvanazúgy”, menjen a boltokba, nem kell egy remasterben mindent kijavítani. Pedig de, nagyon is kell. Azért nevezik így. Mert teljesen megszépítik a játékot.

Ez itt elmaradt, és talán azért is adják ingyen ezt a változatot azoknak, akiknek megvolt PC-re Steamen az eredeti Mafia 2, mert igazából egy 4K-ra felhúzott, sok tekintetben megszépített új változatról van szó, ami baromi élvezetes ugyan, de néha a saját hanyagsága csapdájába esik. Mert amikor például azt nézed, hogy egy gyönyörűen megrajzolt arcbőrhöz, amelyen a pórusok és a bőrhibák is bátran látszanak, közelít egy olyan sörösüveg, amin a feliratot sem lehet elolvasni a homályos textúráktól, majd az üveg alig érinti a szájat az iváskor, akkor elhagyja a szádat egy „meh”. Mert ezért kár volt.

Ha már megszépítették a Mafia II-t, akkor meg kellett volna csinálni rendesen. Vagy legalább letesztelni. Bár én sok buggal nem találkoztam (a PC-s és a PS4-es verziót is teszteltem), azért egyszer-egyszer beugrott egy horrorrá torzult arc, vagy egy falon-ruhán átlógó tárgy. De tényleg csak egyszer-egyszer, ez semmi ahhoz képest, hogy mások irdatlan mennyiségű bugot találtak az új verzióban, és sírva követelik vissza a régi verziót, ami majdhogynem ugyanígy néz ki, bugmentes, ráadásul az új még a kivágott részeket sem tartalmazza, úgyhogy valahol érthető ez a felháborodás.

Viszont ha jobban belegondolsz, ez volt az észszerű döntés. A Mafia 1 volt mindenki kedvence, amit augusztus 28-ra teljesen az alapjaitól újraépítenek, ráadásul sajnos még új szinkronhangokat is kap a játék. A Mafia II-t nem vették volna meg annyian, ha az alapjaitól újraépítik. Egyszerűen nem volt annyira népszerű. Viszont ha felújítják a régit, és kitolják még a klasszikus első előtt, akkor nem emlékezve az első zsenialitására, de nagyon is emlékezve a harmadik rész bénázására talán mindenkinek közelebb férkőzhet a szívéhez.

Ráadásul nem igazán vagyunk elkényeztetve emlékezetes maffiafilmekkel sem, nagyon jól tud esni ez a sztori most, amelyben Vito hazatér a háborús borzalmak után Empire Citybe, aztán azonnal elkezd beépülni a maffiába haverja, Joe miatt, na meg azért, mert elég gyorsan vissza kellene fizetni egy kölcsönt, amit az apja vett fel egy uzsorástól, a fater azonban meghalt, de az adósság nagyon is életben maradt. Vito aztán egyre feljebb küzdi magát a ranglétrán, megbízható embere lesz a maffiának, de aztán ahogy az lenni szokott, sok vérrel, árulással és munkával lesz kikövezve az útja.

A Mafia 2 tulajdonképpen tele van jó küldetésekkel, nagyon nehéz abbahagyni, ezért is jó, hogy most itt van a Definitive Edition, ami PC-n egyértelműen szebb, de PS4-en még sosem lehetett játszani vele (és persze úgy sem épp ronda). Örülni lehet annak, hogy itt van, mert szép és ennyi év elteltével már nem zavar az arcade-esebb autóvezetés vagy az, hogy a rendőrök kb. csak dísznek vannak. Mert igen, míg az első játékban a rendőrök kb. azért is meg akartak büntetni, ha rossz helyen vettél levegőt, és nem volt egyszerű lerázni őket, itt simán áthajthatsz a piroson, és nincs az az isten, hogy a rendőr elkapjon, hacsak nem történik útközben valami irdatlan nagy szerencsétlenség.

Szóval adj egy esélyt a Mafia 2-nek, de ne számíts arra, hogy irdatlanul megszépítették volna, arra viszont nyugodtan számíts, hogy jól fog esni ez a kb. 10 óra, jobban, mint 8 évvel a Mafia után, augusztus 28-án pedig tárt karokkal várjuk a teljesen felújított Mafia 1-et, csak légyszi, próbáljátok meg kevésbé bugosra készíteni, bár a Mafia 2 és 3 után ez valószínűleg lehetetlen küldetés lesz ennek a csapatnak.