Teszteltük a Microsoft Flight Simulatorát, ami annyira egyben van, hogy ennél már nagyon nehéz lesz feljebb szárnyalnia. Nehéz lesz, de nem lehetetlen.

1982-ben jött ki a Flight Simulator legelső része. Az barátok között is majdnem 40 éve volt. Az akkori játék mai szemmel már megmosolyogtatóan néz ki, de fokozatosan fejlődött és fejlődött ez a széria, hogy aztán 2006-ban valamiért beleálljon a földbe. A Microsoft Flight Simulator X után 2012-ben a Microsoft megpróbálta rebootolni a szériát Microsoft Flight néven, de különösebben nem talált túl jó fogadtatásra, úgyhogy lezuhant, felrobbant, megsemmisült a szimulációs repkedés a PC-nken. Legalábbis úgy tűnt.

Amikor a Microsoft bejelentette a szimplán csak Microsoft Flight Simulator néven érkező csodát, konkrétan nem hittünk a szemünknek. Szó szerint fotorealisztikus volt a játék, ami nem csoda, hiszen a tájakat a Bing térképek alapján varázsolja alánk a játék, amik nem csak teljesen élethűek, de még viszonylag egészen pontosak is. A fejlesztők gyakorlatilag lemodellezték az egész Földet (kvázi), ezt pedig egy egészen remek technikai újítással érték el. Az Asobo Studios csapata ugyanis nem akarja, hogy az egész Földet a vinyódon tárold, akkora drive-od úgysincs, amire mindez ráférne, úgyhogy az Azure AI-t hívták segítségül.

Az Azure a Bing két petabájtnyi adattömegéből folyamatos internetkapcsolat segítségével tud generálni abszolút élethű épületeket, fákat, dombokat, hegyeket, így megússzuk a két petabájtos telepítést, viszont a 127 GB-nyit nem. Igen, a játék még így is mocsok nagy, de nem véletlenül, főleg, ha meglátod, hogyan néz ki.

Mert ez a játék bizony úgy néz ki, ahogy játék még nem nézett. Ultrán konkrétan olyan, mintha élő közvetítést néznél, csak az zavarhat be a tátott szájjal bámulásba, hogy esetleg itt-ott hiányzik valami a térképről, aminek ott kellene lennie. Hát igen, nem tökéletes a rendszer, de még így is irdatlanul pontos, Budapesten például hiába keresnéd a Szabadságszobrot, nem találnád, de ettől még így is álleejtős a prezentáció.

Főleg azért is, mert a különféle időjárási viszonyokat is abszolút tökéletesen jeleníti meg a játék. Az időjárást folyamatosan változtathatod, akár még repülés közben is, ha nem tetszik például, hogy nincsenek felhők az égen, vagy hogy nem csapdosnak a villámok mindenfelé. Mindent a kedvedre szabhatsz át, teljesen dinamikusan, sőt, ha neked úgy jobb, akkor hagyd, hogy a jelenlegi napszak és az éppen esedékes időjárási viszonyok alapján repülj el A-ból B-be.

Ez pedig egészen egyszerűen lélegzetelállító. Nem csak az, hogy tökéletesen alkalmazkodik a helyzetedhez, hanem az, ahogyan az időjárási viszonyokat kezeli. Elég csak egyszer egy viharos időben feljutni a felhők fölé, és megérted. Abszolút élethű, ahogy a gép végül kibukkan a ragyogó napsütésben, alatta pedig elterülnek a gyönyörű felhők, és az ember nem tud nem mosolyogni még sokadszorra sem. Érdemes sokszor váltogatni az időjárást, hogy az ember kitapasztalja, hogyan viselkednek a különböző gépek, amelyekből szerencsére akad jópár az egészen piciktől a böhöm nagy Boeingekig.

Ha félsz, hogy neked ez túl nehéz lesz, hát ne tedd, mert egyrészt a játékban állítható a nehézségi szint, az egészen kezdőtől a teljesen profiig bármilyen szintet belőhetsz magadnak, a legkönnyebb módban baromi sokat segít neked a gép, hogy te csak arra figyelhess, hogy milyen szép is a repülés a fotorealisztikus tájak felett. Másrészt egy nem annyira bőséges, de elegendő tutorial mód is a rendelkezésedre áll, ahol egy oktató pilótával együtt tanuljátok meg egy Cessnán, hogy hogyan ne csapódjunk félpercenként a földbe.

És ezzel kapcsolatban jobb tisztázni valamit. Ne játszd a Flight Simulatort billentyűzettel és egérrel. Egyszerűen nem megy. Nem lehet a géppel finom mozdulatokat tenni, én például már a második tutorial feladatnál úgy éreztem, hogy velem van a baj, amikor alig tudtam egyenesbe hozni a gépet. Majd fogtam a jó öreg Dualshockot, és megdöbbentem, mert mintha nem ugyanazzal a játékkal játszottam volna. A kontroller analóg karjával ugyanis elképesztően könnyen uraltam a gépet, és elsőre sikerült le is szállnom vele, amivel egyébként billentyűzettel még annyira szenvedtem, hogy a káromkodás új szintjeit fedeztem fel, amire azt hittem, nem vagyok képes.

Szóval egy kontrollerre mindenképp szükséged lesz a boldogsághoz, és az sem árt, ha a hardvered is izmos. Az ultrához tényleg atomerőmű kell, de egy még mindig szép high-end kidolgozottsági szinthez sem árt egy izmos gép. Nyilván megvan az ára ennek a csodaszép grafikának, senki sem várta azt, hogy kenyérpirítón is elfut majd. A másik szintén fájó pont a töltési idők hosszúsága, a Flight Simulator ugyanis egy-egy beállított útvonalat szeret akár hosszú percekig is tölteni, és ezzel nem nagyon lehet mit tenni. Már maga az installálás is egy türelemjáték, hiszen ha azt hitted, megvagy, akkor a játék elindítása után közli veled, hogy akkor most lecuppant úgy 100 gigát még, és nem igazán tette a dolgát tempósan.

De ez igazából megbocsátható a 2020-as Flight Simulatornak, hiszen fantasztikus vele repülni. Én két nap után eljutottam arra a pontra, hogy sorra vettem, hol repültem már, hogy milyen szép helyeken jártam, ami felett elrepülnék újra, és lenyomtam újra az útvonalakat. És izgatott voltam, hogy megtehetem. Megtehetem nappal vagy éjjel a városok gyönyörű fényei fölött, repülhetek Budapesten viharban és napsütésben, és ha nem akarok minden egyes apróságot én koordinálni, akkor „csak” egy kis csodaszép agyleszívásban lesz részem. Figyelem a gyönyörű tájat, ami nem csak üres textúra, még életet is felfedezhetsz a vizeken, a levegőben a réteken, az utakon. Ha pedig ahhoz van kedvem, megmérkőzhetek a játék globális kihívásaiban, ha már mondjuk annyira jól menne a leszállás, hogy úgy érzem, akár világbajnok is lehetnék benne.

Nincs kihívója a Microsoft Flight Simulatorának. Bár az igazán bőséges tartalmat csak a Premium kiadás tartalmazza, ami igazából főként a repterek esetében lehet fájó, hiszen olyanok hiányoznak a standard kiadásból, mint Dubai vagy Frankfurt, azért van benne annyi tartalom, ami mindenkit felfoghatatlan időre odaránt a képernyő elé. Grafikailag döbbenetes, és ha szereted a repülőgépeket, és szeretnél elvezetni időnként egyet akár igen hosszú távra is, akkor vedd meg bátran, mert ez a játék innentől már csak jobb lesz a folyamatos frissítésekkel és bővítésekkel. El sem merem képzelni, milyen lesz majd a következő rész. Ezt most a jelenlegi technológiával aligha lehetett volna jobban megcsinálni, és így is csodaszámba megy.

A player szerint

  • Egészen elképesztően csodaszép
  • Ehhez persze erős hardver kell, és egy bármilyen kontroller
  • Hosszú töltési idők, de nagyon élvezetes repülések várnak rád
Player-méter
9
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Itt az a Xiaomi, ami szembeszáll a csúcstelefonokkal

Így lettem villanyborotva-hívő – Braun S9 Pro+-teszt

Téli bőrápolás férfiaknak: miért van rá most jobban szükséged, mint valaha?

További cikkeink a témában