Az elkészült tanulmány megállapította, hogy minél könnyebb egy adott molekula és minél sűrűbben helyezkednek el benne az elektronok, annál valószínűbb, hogy a szaga kellemes lesz az emberi orr számára. A kutatók azt is megállapították, hogy emellett a szagok érzékelését evolúciós tényezők is befolyásolják. Azokat a szagokat érezzük kellemetlennek, melyeket az agyunk a veszély érzetével kapcsol össze. Vagyis kellemetlen lehet a szaga egy olyan ételnek, ami romlott, mérgező vagy más okból jelent veszélyt az egészségünkre, de ugyanígy egy veszélyes állat szagától is ránk törhet a frász.

Egy kutatásban olyan rágcsálókra hozták a szívbajt egy macska szagával, melyek több generációra visszamenőleg nem találkoztak macskával, így saját tapasztalat okán nem alakulhatott ki bennük veszélyérzet a természetes ellenség szagával kapcsolatban. Szegény rágcsálók mégis egytől-egyig pánikba estek, amikor megérezték a ragadozó szagát, ami alátámasztja az evolúciós elméletet.

Itt azonban nem érdemes megállni, hiszen ha összeszedjük az emberi érzékelés számára legbüdösebb dolgokat, annak nemcsak nagyobb gyakorlati haszna van, de sokkal viccesebb is.

Egy tányérnyi hagymás rántottára letolt pohár tej után biztos te is csodákra vagy képes, de hidd el, ezekkel nem veszed fel a versenyt.

A durián

A durián Ázsiából származik, héja vastag, kemény és tüskés, húsa krémes, a citrom- és a narancssárga közötti színpalettán mozog. Az ízével nincsenek bajok, a gyümölcs húsa vaníliaszerű, a szaga viszont helyből nagyon kellemetlen, miután pedig megérett, egyenesen rothadó bűzt áraszt. Annyira büdös, hogy száműzték szállodákból, éttermekből és a tömegközlekedési eszközökről is Délkelet-Ázsiában.

A kutatások szerint a gyümölcs dögletes bűze 44 különböző illatanyagnak köszönhető, melyek a karamell illatától a záptojás szagáig vezetik az érzékszerveidet. A durián egyébként nagyon egészséges, csak mondjuk.

Rafflesia arnoldii

A Rafflesia parazita növény, mely jellemzően fákon élősködik. Tíz hónap alatt nő meg akkorára, mint egy szép érett káposzta és amikor húsos, pettyes szirmai kinyílnak, átmérője elérheti akár az egy métert is, súlya pedig akár a 15 kilogrammot. Nem egy olyan virág tehát, amit csokorba tudnál szedni, már csak azért sem, mert büdös, mint egy napon felejtett tetem, amit gondosan betakargattak büdös zoknikkal.

Egyébként veszélyeztetett faj, és emellett Indonézia nemzeti virága. A bűz a Rafflesia esetében a túlélés záloga, ugyanis a virág ezzel a trükkel csalogatja magához a legyeket, melyek gondoskodnak a beporzásról.

Vieux Boulogne

A Vieux Boulogne arról híres, hogy a világ legbüdösebb sajtja. Egy kutató egyszer megszagoltatta ezt a tejterméket egy olyan műszerrel, mely képes kimutatni különböző fertőzéseket és a tuberkolózist a vizelet szagából és láss csodát, az eredmény pozitív lett.

Sokan a sajt szagát a tehéntrágyához hasonlítják, na de annyi orr, ahány ember. Neked talán valami egészen más fog eszedbe jutni erről a csodálatos élelmiszerről.

A törpehangyász

Szegény csíkos bűzösborz kapta meg a kellemetlen jelzőt, pedig az a helyzet, hogy a törpehangyász még rajta is simán túltesz. Ne hagyd, hogy átverjen a cuki pofájával! Ez az emlős hétszer kellemetlenebb szaggal védi magát a támadóitól, mint a fent említett távoli rokon.

Magyarországon egy ilyen legfeljebb csak az állatkertben jöhet szembe.

Az Uránusz

A csillagászok 2018 áprilisában fura felfedezésre jutottak az Uránusszal kapcsolatban: kiderítették, hogy minden valószínűség szerint a bolygót záptojásszagú köd veszi körül, a körülötte lévő felhőket ugyanis hidrogén-szulfid alkotja, mely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza.

Nem elég tehát, hogy az Uránusz felszínén a többnyire hidrogén, hélium és metán alkotta légkör mínusz 200 Celsius-fokos, de még ráadásul az egész bolygó orrfacsaró bűzt is áraszt. Köszi, inkább akkor már a Mars.

(forrás: Sciencealert)

Ez is érdekelhet: