De ha már ott voltam, körbekérdezősködtem egy kicsit arról, hogy mi is lesz. És kiderült néhány elég fontos dolog. Például az, hogyan lehet tökéletes befejezést írni az Aranyélethez.
„Gyere el az Aranyélet 3. évadának forgatására! Tök jó lesz, imádni fogod. Bent leszünk az új Miklósi-villában, az évad egyik legfontosabb jelenetét forgatjuk majd. Annyi csak, hogy semmit sem írhatsz le arról, hogy mit láttál!” – dobta be kedves barátom az ajánlatot, amitől minden újságíró sikítva rohan a másik irányba, kivéve engem, aztán még az odafelé vezető úton az orrom alá is tolt egy titoktartási szerződést, biztos ami ziher alapon. De hogyan beszéljünk nagyon fontos dolgokról úgy, hogy nem beszélhetünk róluk? Nagyon finoman.
Igen, ott voltam az Aranyélet 3. évadának forgatásán. Konkrétan a hetedik részén. Az egyik elég fontos jelenetnél. Amiről nem mondhatok semmit. Azt viszont igen, hogy mi a fene is zajlott a háttérben. És az előtérben. A helyszín egy böhöm nagy, csodaszép villa Dunakeszin. Ahogy megérkeztünk, óvatos pillantást vetettünk az épületre, és maradjunk annyiban, hogy nem volt kérdés, mennyire lesz pénz lóvéra a harmadik évadban. Miklósiék szintet léptek. Minden téren. A produkció bérelte a villát annak tulajdonosától, aki kiürítette, majd elköltözött belőle arra a jópár hétre, amíg az HBO olyanokat művelt ott, amiről ugye nem beszélhetek. A fenébe, azért elég nehéz ez.
Az épület, amibe a házunk nagyjából 20-szor beférne egyszerűen gyönyörű. A stábnak teljesen be kellett rendeznie, magyarul volt vele meló, nem kevés. Három szint, millió szoba, és egy akkora Dunára néző terasz, hogy az ember elmorzsol egy könnycseppet a látványtól. Adódik egyből a kérdés, hogy mi a helyzet a sorozat költségvetésével. Závorszky Anna producert próbáltam faggatni arról, hogy mennyire szakadt rá a bank a sorozat készítőire:
„Az első évadnál még senki sem tudta, hogy sikeres lesz-e az Aranyélet. Amikor kiderült, hogy az, és már tudtuk, hogy a második évad sokkal akciódúsabb és grandiózusabb lesz, ráadásul több helyszínen, akkor persze emelni kellett a költségvetésen. A harmadik évadnál újra emelnünk kellett rajta, mert megint mást szerettünk volna csinálni, mint korábban. Nem szerettük volna ugyanazokat a paneleket használni. Most kitaláltuk, hogy nem Budapesten forgatunk. Ez sokkal nehezebb. Többmilliószor. De jó a sorozatnak” – mondta Anna.
A szereplőktől és a stábtól ez a helyszínváltás elég sokat kívánt, mert sokkal több utazással járt, még akkor is, ha Dunakeszi nincs messze Budapesttől. Egy forgatási nap igen hosszúra is tudott nyúlni, annyira, hogy Renátónak például volt, hogy 24 órán keresztül szettben kellett lennie, mivel 6:30-kor már a sminkben ült, és csak másnap hajnali ötkor ért véget a parádé számára a kamerák előtt. Nem egyszerű, de ügyes a Renátó, megoldotta. Mondjuk épp a „jelenet, amiről nem beszélhetek”-forgatásán Renátóból nem láttunk szinte semmit, mert a nappali kanapéján aludt két felvétel között. De hát nyilván muszáj valahogy kibírni a húzós napokat, és azokból volt itt bőven.
Anna elmondta azt is, hogy nagyon sokat forgattak Zebegényben, rengeteg külső felvétel készült ott, és kifejezetten szerették volna, ha ott találják meg a Miklósi-villát, de nem jött össze.
„Nagyon sokat kerestük. Mivel nem találtunk olyan házat, ami a forgatókönyvben leírt kritériumoknak megfelel, nem volt vízpart, külső terasz, megfelelő szobaszám, edzőterem, így el kellett engednünk Zebegényt. Vagy sokkal nagyobb házak voltak, vagy sokkal kisebbek. Kétségbeesésünkben elkezdtünk más Budapest környéki helyeket keresni, így jött képbe ez a ház. Egyébként már volt itt filmforgatás korábban, a tulajdonosok így nem voltak ellene. Majdnem 40 napig ott voltunk a házban. Van, amit átfestettünk, de mindent visszaállítottunk” – mesélte Anna, és azt is elmondta, hogy egyébként nem a mostani évad forgatásánál volt a legtöbb gondjuk.
Legutóbb nagyon sokat forgattak a belvárosban és a kilencedik kerületben, azt hitték, hogy lehetnek ezekkel a kerületekkel problémáik, de mégsem itt, hanem a II. kerületben jelentgették fel őket bőszen, már a forgatás megkezdése után fél órával is. Itt most elég flottul megszerezték a házat, a tulajdonosok bíztak bennük, és mivel már egy jól összeszokott csapat dolgozott az Aranyéleten, igazából szépen mentek előre a dolgok, mint az olajozott rakéta.
Csak hát ehhez kell egy jó forgatókönyv is. Egy annyira jó forgatókönyv, ami jóformán alig létezik. Sorozatot lezárni általában nagyon nehéz, és általában annyira nem jön össze, mint alacsony színvonalú éttermek étlapjain a „cordon bleu” helyesírása. Annyit mondhatok, hogy itt azért lesznek fordulatok bőven. Miután aláírtam a titoktartásit, kénytelen voltam kapni egy gyorstalpalót arról, hogy mi történik majd a sorozatban addig, amíg eljutunk arra a pontra, ahol a „jelenet, amiről nem beszélhetek” bekövetkezik. Magyarul kedves barátom takkra elspoilerezte az évad 70%-át, azt azonban még ő sem volt hajlandó elmondani, hogyan végződik a sorozat. Kedves.
A biztonság kedvéért még bele is nézhettünk a pár nappal korábban elkészült felvételekbe, ahol további jeleneteket láthattam, amelyekről nem beszélhetek. Lassan kezdtem magam úgy érezni, mint Joey a Jóbarátokban, akire nem érdemes titkokat bízni, pláne nem annyit, amennyi alatt bárki megroppanna. De nyugi HBO, senkinek sem mondtam el. Senkinek. Igen, ennyire jó vagyok. Én sem értem.
Azt viszont szerettem volna megérteni, hogyan jött össze az utolsó évad sztorija. Pont ott volt Krigler Gábor, az Aranyélet showrunnere, aki erről annyit tud beszélni, amennyit csak szabad. És még annál is sokkal többet. A harmadik évad hozni fogja azt, amit a második végén már előrevetített, politikai játszmákat, korrupciót, aki úgy érezné, hogy ilyet látott már valahol itthon, az nem a véletlen műve, ez szándékos húzás, kikacsintás az ország helyzetére, de nem túlságosan direkt módon. Időben viszont nem ugrunk nagyon előre.
„Három hónap telik el a második évad utolsó része után. Ennek megvolt az oka. Janka politikai babérokra tör, Attilából egy Hollós 2.0 lesz, Mira tovább áskálódik a szülők ellen, Márk pedig a Biankával együtt egy kvázi kényelmes bűnözői létbe próbál beletespedni. Ez az egész nagyon hamar felborul, gyakorlatilag az első rész végére mindenki teljesen máshol lesz már. Van egy tempója az egésznek. Törekedtünk arra is, hogy hangulatában is más legyen, mint az előző évadok. Vizualitásban és a történetmesélés kvalitásában és tónusában is más” – árulta el Gábor, közben persze elspoilerezett még legalább három elég fontos mozzanatot. Köszi, de tényleg.
Azt is elmondta, hogy ez most nem olyan akciódús évad lesz, mint az előző volt, az írószobában kiadta az ukázt, hogy most ne legyenek fegyverek. Mondjuk ő írta az utolsó részt, abban lesznek fegyverek, biztosan nagyon örültek neki az írók, de legalább volt kihívás a melóban. Az is kihívás volt, hogy akár egy epizódon belül is többször ugráljanak a műfajok között. Az is érdekelt, hogy könnyebb vagy nehezebb-e utolsó évadot írni egy sorozathoz, amit mindenki imád.
„Bármilyen évadnak ugrasz neki alkotóként, meglesznek a maga kihívásai. Aki eddig olvasta a forgatókönyvet, mind azt mondta, hogy ez a legjobb évadunk. Nagyon nagy volt a nyomás, mert mire elkezdtük írni, már volt az Aranyéletnek egy kultusza, aminek meg kellett felelni, viszont az én alkotói ambícióm mindig az, hogy legyen egy kicsit mindig más, menjünk új helyszínre, legyen más típusú a történet. Legyen egy következetesen felépített univerzum, de azért másképp, máshogyan mutassuk be időről időre. Azt szerettem volna, hogy a befejezés legyen meglepő, de logikus és következetes, hogy úgy épüljön fel az egész, hogy a néző azt mondja, ezt nem gondolta volna, de tényleg így logikus a vége”.
A harmadik évad forgatókönyveit Tasnádi István mellett Vancsik Péter és Vanicsek Olivér írta, Zomborácz Virág is besegített egy picit, de állítólag neki hamar le kellett lépnie. Arra nagyon kínosan ügyeltek az írók, hogy ne mondjanak értékítéletet. Amit a szereplők eddig elkövettek, és főleg amit el fognak követni a harmadik évadban, az nem lesz gyenge, de mégis megpróbálnak viszonylag semlegesek maradni a karakterekkel kapcsolatban. A lezárást is lesz, aki pozitívként és lesz, aki negatívként értékeli majd, de ez így van rendben, nem vagyunk egyformák. Gábor azt mesélte, hogy ő már a második évad fejlesztése közben tudta, hogy mi lesz az utolsó jelenet, és kb. tényleg az is lesz.
És tényleg vége. Nem lesz tovább. Bár alapvetően tudnák, hogyan lehetett volna még egy újabb évadot felépíteni az Aranyélethez, de nem lett volna értelme. Kimondatlan szabály házon belül, hogy egy saját fejlesztésű sorozatból három évadot készítenek, és bezárják a kaput. Bőven elég annyi. Nagyon kevés sorozat tudja tartani a színvonalat a harmadik évad után. Én mindig azt hittem, hogy az Aranyélet biztos megél majd 5-6 szériát. De biztosan nem fog.
Az Aranyélet 3. évada vasárnap teljes egészében felkerül az HBO Go-ra, aztán búcsút intünk Miklósiéknak. Vasárnap már mesélhetnék arról, mit kerestek ott a hógépek, miért gyűlt össze a család, és hogy kik kerültek milyen helyzetbe a „jelenet, amiről nem beszélhetek”-ben. Az biztos, hogy a Miklósi-villa legalább annyira lesz csodás, amennyire a Mirát játszó Döbrösi Laura kopasz, azt a kilátást pedig nagyon szeretnénk megszerezni magunknak, de ha arra kellene vetemednünk, amire Miklósiéknak, akkor kell a fenének az a kilátás. Volt már szép kilátásunk panelből is. Jó, nem ennyire szép, de pontot azért ér.
Az Aranyélet befejező évadának összes epizódja elérhető október 14-től HBO GO-n.
Fotók: HBO / Sághy Tímea