Mondjuk ez nem olyan nagy meglepetés, mert a mai Alpoktól egészen a mai Kazahsztánig elnyúlt.
Oké, az elnevezésen vitázhatunk: hívják Paratethys-óceánnak, Paratethys-tengernek és simán csak Paratethysnek is, a Science pedig egyszerűen letavazza a friss cikkében.
Szóval Paratethys. Egykor az Alpoktól keletre belepte Európa déli részét, majd végighúzódott egészen a mai Kazahsztánig. Nem ma volt: sok millió éve kezdett kialakulni, amikor a dinók már rég kihaltak.
Akkoriban gyorsan lehűlt a Föld éghajlata, erősen csökkent a világóceán vízszintje, miközben tektonikus erők magasba emelték az Alpok, a Kárpátok, a Dinári-hegység, a Taurusz-hegység és az Alborz vonulatait. Ez a két folyamat választotta el a Paratethys medencéjét a Tethys-óceántól – írja a Wikipedia.
A Paratethys hosszú időszakokra elzáródott a többi tengertől – ezért is nevezte a Science tónak –, az élővilága saját fejlődési irányt vett, ami jól kimutatható az ősmaradványokból. Hogy mekkora is volt fénykorában, látszik a fenti térképen (2,8 millió km²). Azt viszont a Science jegyzi meg, hogy
a víztömegét a friss kutatások több mint 1,77 millió km³-re becsülik, ami több mint tízszer annyi, mint a mai összes édes- és sós vízű tó víztömege összesen.
A Paratethys nevet először V. D. Laskarev szerb tudós használta 1924-ben, akkor becsülték 34 millió évvel ezelőttre a tó kialakulását, ám a mostani friss kutatások ennél jóval későbbre, 12 millió évvel ezelőttre datálják a keletkezését. Később, az ötmillió éves fennállása során legalább négy időszakban drasztikusan csökkent a vízszintje. A változásokat sok faj nem élte túl, viszont
puhatestűek, rákfélék és tengeri emlősök olyan gazdag változatossága alakult ki, mint sehol máshol a bolygón. Sok bálna, delfin és fóka a nyílt tengereken élők mini változata volt.
A három méter hosszú Cetotherium riabinin például a valaha élt legkisebb bálnafaj, amelyet valaha is találtak a kövületekben. Madelaine Böhme, a Tübingeni Egyetem evolúcióbiológusa szerint a tó zsugorodását előidéző éghajlatváltozások a szárazföldi állatok evolúcióját is befolyásolták: a visszahúzódó vízszint helyén lévő partszakasz az evolúció melegágyává vált. Böhme és munkatársai szerint a mai zsiráfok és elefántok ősei innen vándoroltak délnyugatra, Afrikába a hosszú száraz időszakokban.
A tudomány mai állása szerint a Paratethys 6,9-6,7 millió évvel ezelőtt sekélyebbé vált, részekre szakadt, majd teljesen eltűnt, amikor az erózió kivezető nyílást hozott létre a tó délnyugati peremén. Illetve mégsem teljesen: a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó őrzi a nyomait.
A Scientific Reports beszámolóján alapuló teljes cikket itt olvashatod.
(Forrás: Science, Wikipedia, fotó: Science)
Ez is érdekelhet: