Peter Jackson 600 órányi kép- és hanganyagot nézett át, százéves felvételeket újított fel, színezett ki, pótolt ki esetenként plusz képkockákkal, veteránokkal készített interjúkat vágott, az archív felvételeket szinkronnal, hanghatásokkal látta el, majd az elképesztő vállalkozás eredményeképpen megszületett az év egyik legemlékezetesebb filmélménye. Az Akik nem öregszenek meg című dokumentumfilmet egészen egyszerűen látnod kell!
A mutatvány technikai oldala valóban példa nélküli. A múlt század elején készült felvételeket mai formába hozni nagyjából annyira lehet egyszerű, mint 3D-s akciójátékot faragni az első Super Marióból. Peter Jacksonnak tehát már csak azért is jár egy emberes vállveregetés, amiért egyáltalán bele mert fogni ebbe az egészbe. A doksit 2018 november közepén már levetítette a BBC, most pedig itthon is mozikba került.
Az alkotás egyik pillanatát egészen nyugodtan nevezhetjük filmtörténelmi jelentőségűnek: amikor a rossz minőségű felvételek lassan kitöltik a képernyőt, majd megjelennek a színek és az addig némán tátogó alakok beszélni kezdenek, az valami egészen megdöbbentő.
Peter Jackson egyébként meg sem próbál átfogó képet adni az első világégésről. Filmje annyira emberközpontú, amennyire csak lehet. Nem tol térképeket az arcunkba és narrátor sincs, aki elmondaná, melyik évben melyik fronton mi történt. Magukat a toborzótiszt tanácsára nagykorúnak hazudó gyerekeket láthatunk kiképzés, utazás közben, majd a háború mocskában, miközben veteránok mesélik el, hogyan élték meg a poklot.
A látvány szinte hipnotikus. Többször is emlékeztetned kell magad, hogy nem éppen egy nagyköltségvetésű háborús mozit nézel. A kamera előtt igazi emberek, akiknek az a sors jutott, hogy a történelem egyik legvészterhesebb időszakában éltek és haltak. A képek önmagukban is felkavaróak, de a megszólalók történetei még tovább növesztik a gombócot a torkunkban.
Azt mondják, mielőtt meghalsz, végigpörögnek előtted életed emlékei. Nekem nem sok emlékem volt 17 évesen.
Jackson a téma és a borzasztóan erős vizualitás okán könnyedén játszik az érzelmeinkkel. Van egy rész a filmben, amikor megmutat egy csoportképet, rajta néhány felhőtlenül mosolygó fiatal katona képét, aztán ugyanazokat az embereket holtan fekve a sárban. Ilyenkor még pislogni is elfelejtettünk.
Az Akik nem öregszenek meg azt akarja megmutatni, hogyan nyomorított és keményített meg egy egész generációt az első világháború, az ismeretek átadása szinte csak eshetőleges szándék. Épp ezért a dokumentumfilm címkével ezúttal csak a felszínt kapargatjuk.
Ez a film nemcsak egy technikai bravúr, de egy felkavaró, megdöbbentő erejű alkotás, melynek a stáblistáját magad elé meredve, szótlanul nézed végig. Mi kötelezővé tennénk a megtekintését 18 éves kor felett.