A cseresznye

A különböző gyümölcsök – különösképpen a cseresznye – a videojátékok világának legtöbbet használt doppingszerei. Többek között ezeket használta Super Mario, Kirby, az ikonikus Pac-Man, hogy a sajnos túl sokak által ismert félkarú (kosztpénz)rabló automatáról ne is beszéljünk. Az a játékhős, aki szert tett egy cseresznyére, egészen biztosan kellemes pontszámnövekedést tudott a menet végén elkönyvelni.

Kano

A Mortal Kombat című verekedős játék jó vágású szereplője nem egy kifejezett arisztokrata. Különös ismertetőjele, hogy a fél arca fémből van, és hogy előszeretettel tépkedte ki ellenfelei szívét a győztes menetek végén. Lehet, hogy nem egy úriember, de igazi szívrabló.

A felkiáltójel

A Metal Gear-sorozatban – lévén egy lopakodós akciójátékról van szó – a készítők nem sokat problémáztak azon, hogyan jelöljék a játékos számára, az őrök észrevették-e. Amelyik őr aludt, annak feje fölött Z betűk szálldogáltak, amelyik felfigyelt valamire, annak egy kérdőjel, amelyik észrevette hősünket, annak pedig egy felkiáltójel került a feje fölé. Egyszerű és egyértelmű megoldás.

Ryu és Ken

A Street Fighter című verekedős sorozat két kedvelt hőse a fehér ruhás Ryu és a piros ruhás Ken, akik jóformán azonos képességekkel keltek egymással rendszeresen birokra. Persze mindig tudtuk, hogy titkon hatalmas spanok, akik alig várják, hogy a munkaidő után megigyanak valahol egy jó korsó gyöngyöző seritalt.

Q*Bert

A Q*Bert egy elfeledett videojáték a történelem előtti időkből – egészen pontosan 1982-ből –, melyben egy barnás színű ormányos bogyónak úgy kellett egy piramis minden kövére ráugrania, hogy közben felülről golyók és rugó formába merevedett zöld kígyók potyogtak a nyakába. Egy dologban a legtöbb gémer egyet ért: a Q*Bert marha nehéz stuff volt. Valószínűleg azért beszélt a főhős is írásjelekben, mert az igazi mondandóját nem bírta volna a nyomdafesték.

Clyde, a narancssárga szellem és társai

A Pac-Man gonoszai különböző színű szellemek voltak, akik közül a narancssárgát Clyde-nak hívták. Ha a sárga körcikkelyre emlékeztető zabagép (maga Pac-Man) hozzáért valamelyikükhöz, az azonnali életvesztéssel járt. Egyetlen esetben lehetett ezeket a rohadékokat egy időre hazavágni, mégpedig akkor, amikor a játékos összeszedte a pályán elszórt négy villogó pontot. Ezután egy időre a szellemek kékre váltottak, lelassultak és maguk is táplálékká váltak.

Zangief

A Street Fighter batár méretű ruszki pankrátora. A játékosok lassúsága ellenére is szerették, mert ha valahova odavert, akkor ott kő kövön nem maradt. Majdnem mint Rontó Ralph, csak ő nem téglákat, hanem csontokat mozdított ki a helyéről.

Hero’s Duty

Az az igazság, hogy Hero’s Duty nevű játék nem létezik. A Call of Duty nevű sorozat viszont jelenleg a legértékesebb videojátékos franchise, melynek évente megjelenő részei dollármilliókkal tömik tele a forgalmazó zsebeit. Egyszerű megfogalmazásban egy katonai lövöldözős játékról van szó, melyben a gémernek sokszor ultra-erőszakos szcénákkal kell megbirkózniuk a géppuska állandó kerepelése mellett.

Glitch, azaz baki

A videojátékokban maradt programozói bakik, más néven glitchek vagy bugok a kezdetek óta velünk vannak. Egy-egy ilyen programhiba lehet akár mulattató érdekesség is, egy hibáktól hemzsegő játék azonban már komoly frusztrációt okozhat, ami akár tönkre is vághatja a játékélményt.

A gomba

A gomba Super Mario kedvenc eledele. Elfogyasztása esetén nem az történik, amit várnánk, vagyis hogy a bajuszos vízvezeték-szerelő elbújik egy elsötétített szobába Doorst hallgatni, hanem épp ellenkezőleg: hatalmasra nő és képes lesz fejjel áttörni a téglafalat. Dr. Zacher Gábor sem érti a dolgot, de ez van.

A széttört autó

A Street Fighter című játék egyik bónusz-pályáján a játékos feladata az volt, hogy puszta kézzel szétverjen egy Lexust. Szerettük ezt a röpke intermezzót, hiszen a gyors amortizációnak kitett verda legalább nem ütött vissza.

Tapper

A Tapper egy 1983-as árkád automata volt, melyben egy zsúfolt kocsma csaposaként arról kellett gondoskodnunk, hogy a futószalagon érkező szomjas vendégek megkapják a napi rendes söradagot, mielőtt végleg elfogy a türelmük. A morcos kőművesek kiszolgálása bizony nem volt egyszerű feladat. Még szerencse, hogy a Budweiser által támogatott virtuális sörcsapból soha nem fogyott ki a nedű.

Croft, Lara

Lara Croft a Tomb Raider című játék bögyös-faros szupernője. Még akkor sem hagyhattuk ki összeállításunkból, ha csak említés szintjén van jelen a filmben. Korábban már bővebben is megemlékeztünk a fegyveres macáról a játéktörténekem tíz legjobb csajáról írt anyagunkban.

Szatén, azaz Sátán, azaz Diablo

A vörös bőrű démon a Blizzard közkedvelt sorozatának főgonosza. Sokáig úgy gondoltuk, hogy a megveszekedett, vérszomjas démon nem lehet más, mint egy hímsoviniszta homofób, akit szétvet a tesztoszteron, de ezen elképzelésünket a sorozat idén megjelent harmadik része némileg megkavarta. A legújabb epizódban ugyanis Diablo női testben született újjá. Most akkor hogy is van ez?

Frogger

Az idegesítő, de letehetetlen békás játék főszereplője, akivel úgy kellett átjutnunk egy forgalmas útszakaszon, valamint egy folyón, amin fura módon csak hatalmas fatörzsek, és Csernobilban nevelkedett levelek, valamint rendezett sorban haladó teknősök (néha krokodilok) úszkáltak békésen, hogy ne legyen belőlünk véres békapüré. Nem mindig sikerült.

Sonic, a sündisznó

Mario mellett az egyik legnépszerűbb platformjáték-hős, egy furcsa kék szerzet, aki lazán alázza Carl Lewist futásban. A klasszikus balról jobbra haladós forma megbontása után rosszabbnál rosszabb részeket kapott, de mostanában egy kicsit visszatértek a régi vonulathoz, és láss csodát, játszható Sonic-játékok is kikerültek a fejlesztők kezei közül.

Dr. Robotnik

Az előbb emlegetett kék sündisznó örök ellensége, Dr. Robotnik minden idők egyik legkedveltebb genyája, még akkor is, ha túl sokszor okozott instant kontrollertörést, amikor nem sikerült pontosan ráugrani valamelyik random repülő alkalmatosságára.

Paperboy

A Paperboy, a postásfiú főszereplésével készült játék iszonyúan addiktív volt a maga korában, és nem lennénk benne teljesen biztosak, hogy most elővéve sem tölthetnénk el vele nagyon kellemes perceket/órákat. Egy bringás sráccal kellett újságot dobálni a házakhoz; milyen egyszerű és milyen nagyszerű is volt!

M. Bison

A Street Fighter-játékok főgonosza szinte elpusztíthatatlan. Bár legyőzték már milliárdszor a verekedős játék különböző epizódjaiban, mégis mindig visszatér, néha valamilyen teljesen hihetetlen módon. A filmben a rosszfiúk gyűlésén ücsörög kedélyesen.

Neff

Az 1988-as Sega játék, az Altered Beast démonja, akiről első ránézésre inkább mondanád azt, hogy az Én kicsi Pónim főgonoszaként kezdte pályafutását. Ez a böhöm rózsaszín rinocérosz igen nehéz falatnak bizonyult, aki nem hiszi, az szerezzen be egy emulátort, vagy brutálisabb esetben egy régi játéktermi Altered Beast automatát!

Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A rovat legújabb cikkeihez
Bérgyilkosok, zombik és Call of Duty, avagy november legjobban vár játékai
Egy gamerfilm nagyra nőtt gyerekeknek: Rontó Ralph-kritika