1. Terminátor - A halálosztó

Az 1984-es első terminátort 2029-ből küldi vissza a vesztésre álló Skynet, aminek elméletileg a kilencvenes évek közepén kellett volna átvennie a hatalmat, hogy aztán bő harminc évig háborúzzon az emberekkel. Nos, a kilencvenes évek közepén nagyon bírtuk az első PlayStationt, a habpartykat, a gyümivodkát meg a melírozott sérót, és ugyan a netezéshez meg kellett küzdenünk azzal a nyomorult betárcsázós modemmel a gimi informatika termében, de a Skynetnek nyoma sem volt sehol. Okés, tudjuk, csak azért nem ébredtek öntudatra a gépek, mert a második részben Sarah Connor megoldotta a problémát, de ezt az első rész idején Cameron még nem tudhatta, csak beletippelte a mesterséges intelligenciát a kilencvenes évekbe.

2. 2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick, vagyis pontosabban Arthur C. Clarke látomása a filmtörténelem egyik legerősebb víziója, de az is biztos, hogy mind az író, mind a rendező alaposan túlbecsülték az emberiség képességeit. Utazás 2001-ben a Jupiter felé? Egy egész űrhajót irányító mesterséges intelligencia? Ha végre a Marsra lépünk, elkezdhetünk gondolkodni a továbbiakon.

3. Vissza a jövőbe II.

Robert Zemeckis trilógiáját egyszerűen imádjuk, ezért csak óvatosan cseszegetjük az alkotókat azért, hogy mit néztek be és mit nem. Mert egyébként a film 2015-ben játszódó jeleneteiben fel lehet ismerni néhány dolgot, amit nagyjából (!) helyesen sikerült megtippelni, de azért a kutyákat sétáltató drónok, a légdeszka, a hologramos Cápa-reklám és főleg a repülő autó nagyon nem voltak mindennapi dolgok hat évvel ezelőtt. Még Amerikában sem.

4. Szárnyas fejvadász

A Szárnyas fejvadász a cyberpunk előhírnökeként a lista egyik legfontosabb alkotása, egyúttal Ridley Scott ikonikus műve tévedett a legnagyobbat az itt felsorolt mozik közül. A Blade Runner ugyanis 2019-ben játszódik, amikor az emberiség földönkívüli kolóniáin androidokat dolgoztat rabszolgaként, akik olykor fellázadnak mestereik ellen. Nos, az igaz, hogy recegő robotkutyát már két éve is tudtunk gyártani, de a többitől olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől.

5. Akira

Otomo Kacuhiro alkotása az egyik leghíresebb anime, teljesen megérdemelten, de a nyolcvanas évek végén ez is egy kicsit túl sötéten látta a jövőt. Az Akira szerint ugyanis 2019-re már túl kellene lennünk egy harmadik világháborún, ami elpusztította Tokiót, a helyére felépített Neo-Tokió pedig folyamatosan a káosz szélén táncol. 2021-et írunk, és bár azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a világ mesés állapotban van, de azért a világháborút eddig sikerült elkerülni, Tokió pedig köszöni szépen, jól van.

6. A pusztító

Azt ugyan még nem tudhatjuk, hogy a film fő cselekményének helyszínéül szolgáló Los Angelesben – vagyis bocsánat, San Angelesben – mi lesz a szitu a 2030-as években, de az már tuti, hogy 1996-ban senkit nem fognak lefagyasztani, hogy néhány évtizeddel később kiolvasszák, mintha mi sem történt volna. Nem is igazán világos, hogy egy '93-ban készült akció-sci-fi miért gondolta úgy, hogy három évvel később már ez lesz a módi, de igazából mindegy is, a film ettől még korrekt szórakozás. Azt azért reméljük, hogy a káromkodást soha nem fogják büntetőcetlivel jutalmazni, basszameg!

7. Menekülő ember

Schwarzenegger 1987-es mozija azt jósolta, hogy 2017-re Amerika egy óriási gazdasági világválságot követően totalitárius rendőrállammá válik, ahol a legkedveltebb tévéshow-ban elítélt bűnözők menekülnek állig felfegyverkezett zsoldosok elől. Persze, '87 óta volt gazdasági válság és megéltünk egészen idióta tévés reality-ket is, de az USA legfőbb exportcikke továbbra is a demokrácia, élő egyenesben pedig még manapság sem divat menekülő börtöntöltelékeket lemészárolni.

8. Legenda vagyok

Na, ez most elég meleg pite, de mi bevállaljuk. Will Smith 2007-es mozija arról szól, hogy 2009-ben feltalálják a rák elleni védőoltást, ami három év alatt élőhalottakat csinál New York teljes lakosságából. Csak egyetlen ember marad a városban, hogy megtalálja a kórság ellenszerét. Azért érzékeny téma, mert a film az elmúlt hónapokban egészen elképesztő módon az oltásellenesek hivatkozási alapjává vált Amerikában. Még Akiva Goldsman, a film forgatókönyvírója is megszólalt az ügyben. „Te. Jó. Édes. Isten! Ez csak egy film! Csak kitaláltam! Ez. Nem. A. Valóság.” – írta Twitteren, szerintünk teljesen feleslegesen, mert ez speciel pont olyasmi, amit csak az nem ért, aki nem akarja érteni.

9. Menekülés New Yorkból

John Carpenter igen sötéten látta a jövőt 1981-ben. Szerinte ugyanis '88-ban az USA háborúban állt Kínával és a Szovjetunióval, Manhattan pedig egy óriási börtönkomplexummá vált, ahová az életfogytosokat zárják. Mi ezekből semmit nem vettünk észre a vidám nyolcvanas évek végén, a Szovjetunió pedig annyira nem, hogy néhány év múlva fel is bomlott. Ez perce jottányit sem vesz el ennek a remek kis mozinak az érdemeiből.

10. Mad Max

Bár George Miller 1979-es mozija kimondottan nem tisztázza az évszámokat, de az autók rendszámtábláin látható információkból, illetve abból, hogy a film elméletileg "az elkövetkezendő években" játszódik, meg lehet állapítani, hogy Max Rockatansky a nyolcvanas évek közepének Ausztráliájában keveredik cseppet sem szívderítő kalandokba. Nem tudjuk, milyen hely lehetett a kenguruk földje a nyolcvanas években, de ha benzingőzt inhaláló félőrültek száguldoztak volna a sivatagban egymást gyilkolászva, arról tuti hallottunk volna.