Te is úgy érzed, hogy valami baj van a világgal? A jó hír, hogy tíz apró változással te is tehetsz érte, hogy helyrehozd, ami elromlott.
1. Ha úgy beszélgetnénk az interneten, mintha a másik előttünk ülne
Ma már közhely, hogy a névtelenség és az arctalanság a legrosszabbat hozza ki az emberből. Mivel a bunkóságnak nincs közvetlen retorziója, egész tömegek élik ki a frusztrációikat és komplexusaikat az online térben, ahol a bántás hiába csak virtuális, igenis képes kárt okozni. A bullying, a rosszindulat, a trollkodás megmérgezhetik az ember hétközapjait és ne legyenek kétségeink, nemcsak az láthatja ennek kárát, aki kapja, de az is, aki adja. Lássuk be, hogy a monitorok mögött ugyanolyan érző emberi lények ülnek, mint mi, és viselkedjünk ennek megfelelően! A közérzetünk meg fogja hálálni.
2. Ha elfogadnánk, hogy egyesek máshogyan gondolkodnak fontos dolgokról
Nincs értelme tagadni, hogy a közbeszéd állapota tragikus és ez nem csak Magyarországon van így. A társadalom politikai, világnézeti törésvonalak mentén szerveződik véleménybuborékokba, ahonnan az emberek úgy kiabálnak egymásra, mintha lövészárkokban hasalnának. A diskurzusok átalakultak, és olyan, mintha többé már nem a kompromisszum, hanem a másik megsemmisítése vagy legalább nevetségessé tétele lenne a cél. Előfordulhat, hogy a nézeteltéréseket tényleg nem lehet feloldani, de már attól is szebb lenne az összkép, ha képesek lennénk elfogadni, ha a másik nem ért velünk egyet. Ne higgyük el, hogy valaki csak azért az ellenségünk, mert egy adott kérdésben mást gondol, mint mi!
3. Ha belátnánk, hogy a mi időnk pont ugyanannyira fontos, mint a másoké
A hétköznapi konfliktusok egy igen komoly része a lekönyöklős attitűdből táplálkozik. Amikor toljuk a belső sávban a mazsolát, amikor tapossuk a pénztárnál előttünk álló sarkát, amikor trükközünk, amikor soron kívül bekéretzkedünk, amikor buszsávban előremegyünk, kanyarodósávból bepofátlankodunk. Lássuk be, hogy a mi igényeink nem előbbre valóak másokénál! Gyakoroljunk önmérsékletet, türelmet, néha helyezzük a közösség érdekeit a magunké elé!
4. Ha nem a közösségi médiának, hanem a valóságnak élnénk
Nagyon könnyű áttévedni a közösségi média sötét oldalára. Ha az ember számára fontosabb lesz az online profilja által önmagáról kommunikált kép, mint a tényleges személyes körülményei, számára egyenes út vezet az önértékelési válság és a boldogtalanság felé. Az Instagram hazugságversenyén ritkán hirdetnek győzteseket.
5. Ha értékelnénk azt, amink van
Ez a tanács az előzővel szimbiózisban létezik. Tanuljunk meg hálát adni azokért az apróságokért, amik jól működnek az életünkben! Ne határozza meg a mindennapjainkat a közösségi média hazugságai által generált irigység és elégedetlenség! A hála a legjobb mentálhigiénés lifehack, amit az egyén manapság elsajátíthat. Éljünk vele!
6. Ha helyesen választanánk meg a példaképeinket
Egész generációk követnek semmirekellő celebeket, a levegőbe beszélő vagy – épp ellenkezőleg – semmitmondó, csücsörítésből élő influenszereket, pornósokat, nagyszájú, arrogáns, kivagyisággal hírnevet szerző, majd az elérésből meggazdagodó híresembereket. Ezek az alakok nem hogy hozzájárulnának a köz mentális egészségéhez, de ott rombolják azt, ahol érik. Ma már simán lehet médiaszereplő egy ausztrál prostiból, akinek az a legnagyobb teljesítménye, hogy egy nap alatt ezer emberrel feküdt le vagy nyilvánosan elégítette ki orálisan a pasiját. Ne vegyük be a maszlagot, hogy ezek a népek önmegvalósító, bátor emberek! Attól, hogy az internet 2.0 világában a gátlástalan exhibicionizmusból erény lett, még nem kell teret engednünk a romboló hatásainak az életünkben. Inkább olyan embereknek adózzunk a figyelmünkkel, akik jobb hellyé teszik ezt a bolygót!
7. Ha elkezdenénk újra a teljesítményt díjazni
Már évek óta ömlenek az olyan sztorik a médiából, hogy valaki otthagyta a hétköznapi foglalkozását, regisztrált az OnlyFansre vagy az Instagramra és rövid úton milliomos lett. Ha ezektől a történetektől összeszorul a gyomrunk, kezdjünk el felelősen tartalmat fogyasztani! A figyelmünkkel, az időnkkel és a pénzünkkel szavazzunk azokra az emberekre, akik valóban értéket állítanak elő! Ne kattintgassunk felelőtlenül a Követés gombra! Legalább miattunk ne menjenek füstbe értékes, alkotó karrierek csak azért, mert az internet népe a valóban arra érdemes tartalmak fogyasztása helyett szívesebben nézeget meztelen szelfiket!
8. Ha szükség esetén a megfelelő helyen keresnénk a segítséget
Tele van az internet életmódgurukkal, akiknek gyakorlatilag a lelki problémák összes dimenziójára van néhány egymondatos tanácsuk. Ne engedjünk a temus Coelhók csábításának! Ezek a képesítés és tapasztalat nélküli médiaszereplők silány közhelyeket puffogtatnak, melyekben maximum vigaszt találhat egy küszködő ember, megoldást soha. A lélek betegségéhez lélekgyógyászra, nem párnára hímezhető álbölcseletekre van szükség. A mentális egészség pont annyira fontos, mint a testi. Ne bízzuk kóklerekre!
9. Ha energiát és időt szánnánk a tájékozódásra
Az az vagy, amit megeszel nem csak testünk, de elménk egészségére is alkalmazható kitétel. Az internet világában szocializálódó Z generáció tagjainak körében a figyelemzavar általános probléma. Ők minél több információt (ingert) szeretnének kapni minél kevesebb idő alatt, így számukra az elemzések olvasása, a mérlegelés és a saját vélemény kialakítása már nem éri meg a fáradtságot. Épp emiatt virágzik a rendszerszintű dezinformáció, az álhírek piaca és a manipuláció, ami olyan folyamatoknak enged teret, mint a radikalizáció vagy az elbutulás. Pedig ezek ellen könnyedén védekezhetünk, ha időt fordítunk a tájékozódásra. Ne fogadjunk el egyszavas válaszokat, tájékozódjunk több forrásból, kétség esetén nézzük meg a hivatkozásokat és ne zárkózzunk el a konstruktív vitáktól!
10. Ha végre elhinnénk, hogy igenis számítunk
Ne higgyünk azoknak a cinikus hangoknak, melyek azt állítják, hogy nem számít a szavazatunk, a véleményünk vagy az, hogy környezettudatosan próbálunk élni! A konstruktív vita során még akkor is hatunk a vitapartnerünkre, ha végül abban egyezünk meg, hogy mégsem értünk egyet. Az elhintett gondolatok termékeny táptalajon kicsírázhatnak. A szavazatunk igenis számít és az is, ha például szelektíven gyűjtjük a hulladékot vagy tudatosan járunk el az online tevékenységünk során. Lássuk be, hogy tyúklépésben is el lehet jutni a világ végére, ha az ember elég kitartó! Az egyén döntése a társadalmi változások eredője, ami végső soron a világunkat formálja.
Ez is érdekelhet:
A filmtörténelem tíz legnagyobb hollywoodi akciósztárja
Vajon Jason Statham befért a top tízbe?
