Négy újabb részt csapott hozzá a Netflix a tavaly év végén indult Toys That Made Us című sorozatához, így a Star Wars, a Barbie, a He-Man és a G.I. Joe után a Lego, a Hello Kitty, a Transformers és a Star Trek kultúrtörténetét is megismerhetjük röpke, de tömény 45 percekben.
A kilencvenes évek első felében alsó tagozatosként ért utol a GI Joe-őrület. Kábé annyi jött le az egészből, hogy volt számtalan fegyveres bábú, amikkel lehetett nyaggatni a szülőket, hogy "KELL". A GI Joe-k voltak a jók, a gonoszak meg a Cobrák. Ez bőven elég is volt ahhoz, hogy olyan szinten megossza az osztály fiú felét, amilyet később csak politika kapcsán láttam az életemben. És nem úgy, hogy voltak akik ezzel játszottak és voltak, akik nem. Hanem úgy, mint Cobrák és GI Joe-k!
Olyan szinten a napjaink része volt, hogy nekem egyik ilyen figurám úszás órán veszett oda, mert beszippantotta a lefolyó.
Meg kellett tanulni, hogy a háború áldozatokkal jár.
Most, hogy elém került a Netflix Toys That Made Us című sorozata, nagyjából egy másodperc mérlegelés után kitaláltam, hogy a GI Joe-s epizódot nézem meg. A Lego jöhetett volna még szóba, de az túlzottan jelen van a mai napig, nem is kell aktívan gyakorolni, úgyis hetente szembe jön egy hír, hogy teszem azt félmillió kockából megépítették Schumacher 2004-es Ferrariját. Én bevallom, kicsit unom a Legót.
Míg a mai hobbijaim eredetének azért utána szoktam járni, hogy alakult ki, mi volt eredetileg a célja, ésatöbbi, a GI Joe esetében ez annyira nem volt nyilvánvaló. Egyrészt mert sehol sem volt az internet, másrészt meg olvasás gyanánt bőven elég volt a kötelezőket letudni, azt' csá. Most azonban szuper volt utánanézni ennek az egésznek, és rájönni, hogy kábé értelmetlenebb Amerika-majmolás volt ez részünkről, mint most félkilós aranylánccal westside-jelet mutogatva pózolni valami szétfújt fal előtt.
Mint ahogy a sorozat ezen negyedik epizódjából kiderült számomra, a GI Joe sztorija nagyban összefonódott az Egyesült Államoknak a második világháború utáni történelmével.
A mindössze negyvenöt perces játékidő tök frappánsan foglalja össze, hogy a “baba fiúknak” ötletétől hogyan jutott olyan képregénnyel és filmmel megtámogatott őrületté az egész, mint azt a saját példámmal is ecseteltem fent. Hogyan jutottak el ahhoz a nagy anyahajóhoz, amikkel már a gyártó sem igazán tudta hogyan lehet játszani, de csodálatos volt, az tuti.
Megtudható, hogy honnan jött a GI Joe név, utána hogyan lett személynévből gyűjtőnév. Hogy milyen ravasz módon lavíroztak a hippikorszakban, amikor a vietnami háború ellen fordult a közvélemény. Majd azt, hogy hogyan törte mindezt derékba a Star Wars-láz, valamint hogyan tudott a nyolcvanas években minden korábbinál erősebben visszatérni az akciófigura-csapat, abban az időben
“Amikor újra menő lett jófiú hazafinak lenni”
- hangzott el valahogy így az epizódban.
A GI Joe-sztorit hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évek végéig részletező doksi egy csomó régi tervezőt, sztoriírót megszólaltat, mutatnak korabeli reklámokat is, ahogy például kisgyerekek szaladgálnak vadászgépekkel. Egyedül csak színészekkel megrendezett részek lógnak ki, ezek ugyanis meglehetősen bénák lettek. Ez azonban ne riasszon vissza senkit, aki mögé néznek azoknak a dolgoknak, amik azzá tettek minket, amik most vagyunk.