OK, O.K., ok, oké, oks, okézsoké; rengetegféleképpen használjuk az angolból átvett szót arra, hogy röviden jelöljük mindenfajta igenlésünket: persze, rendben van, simán, szuper, értem, pipa, hajrá. Na de honnan is jön ez a kétbetűs univerzálé?

Mielőtt még felrántanánk a leplet az igazi válaszról, ugorjunk kicsit fejest, hogy mi minden lehet az O.K. még! Ugyanis nagyon sokféle etimológia és városi legenda forog közszájon, honnan is eredeztethető az OK szócska. A feltételezések között olyan döbbenetes variációk is vannak, mint például azok, melyek szerint valakinek a monogramját jelöli:

  • Otto Kruger (más verzióban Oskar Krause), a Ford gyár minőségellenőre, aki az ellenőrzött autók szélvédőjére írta a monogramját;
  • Otto Kaiser, egy német üzletember, aki az általa megvizsgált árukat jelölte O.K.-kal;
  • Old Keokuk indián törzsfőnök, aki szerződéseket írt így alá
  • Obadiah Kelly vasúti szállítási ügynök, aki rakodási számlákat szignált vele.

Aztán ott vannak az amerikai eredetmagyarázatok is:

  • a 19. századi Aux Cayes kikötőjének nevéből (kiejtése: „au-káj”)
  • Orrin Kendall, az amerikai polgárháborúban az északi seregek beszállítója
  • A II. világháborúban használták az amerikai katonák, a Zero killed (O.K.) kifejezést – itt így nem is ó betűt, hanem a nullát jelölte a kör.

A sok-sok évig tartó tudományos vitát végül egy Allen Walker Read nevű nyelvész vágta el és a szó keletkezését egy 1830-as évekbeli bostoni viccre vezette vissza. Ekkoriban ugyanis kialakult egy humoros újságírói szleng, melyben a kifejezéseket akronimmá rövidítették. Például: NG, azaz No Go (kb.: nincs az az isten, hogy ez megtörténjen / a francokat) vagy SP, azaz Small Potatoes (kis krumplik, igen, semmi értelme). A dolog lényege gyakran az volt, hogy még a rövidítés se stimmeljen. Például kialakult az OW, ami az all right (minden rendben) humoros, arisztokratikus kiejtésen alapuló rövidítése: kb: oll wajt, azaz OW. És ugyanezt a szálat követve, a Boston Morning Post egy 1839-es cikkébe beletette az OK, azaz all correct (minden rendben) humorosan átírt rövidítését (oll korrekt). A vicc az volt, hogy sem az „O” sem pedig a „K” nem stimmelt az akronimban, tehát semmi nem volt rendben, azaz semmi sem volt OK.

Ezzel pedig tudta nélkül a vicces kedvű újságíró etimológiai mérföldkövet jegyzett le a sajtóban, ugyanis a kétbetűs szócska az azóta eltelt százhetvenöt évben az egyik leggyakrabban használt kifejezés lett. Nem semmi.

Köszönjük a figyelmet, nem létező etimológia rovatunk mára véget ért, de még írunk majd hasonló érdekességekről. Oké?

(Forrás: Wikipédia, The New York Times)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hat nagyon komoly kocsi hat nagyon dögös lánnyal, de itt rád is szükség lesz!

Óbudán vár a fotókiállítás, amit nemcsak látni, hanem tapintani is lehet

Kényelem és nyugalom az autópályán, izgalom és őrület a stadionban – BYD Seal U-val a magyar–skót-meccsre

További cikkeink a témában
Óbudán vár a fotókiállítás, amit nemcsak látni, hanem tapintani is lehet
Hirdetés