A Netflix csakúgy mint tavaly, idén is szép halomnyi szemetet hordott össze, de azért jó néhány gyémántot is ki lehetett guberálni a kínálatából. 2021 karácsonyán a Ne nézz fel! volt az a film, ami rendbevágta a legnagyobb streamingszolgáltató ázsióját, 2022-ben pedig a Tőrbe ejtve – Az üveghagyma az az alkotás, ami miatt jövőre sem fogod visszamondani az előfizetésedet.
A szolgáltató egyébként még egy éve hajlamos volt arra, hogy mindenre pénzt adjon, amivel a producerek megkeresték a vezetőséget, aztán idén elkezdett csökkenni az előfizetők száma, és hirtelen át kellett gondolniuk ezt a mennyiség a minőség felett hozzáállást. Szerencsére ekkor már ott pihent a zsebükben a Tőrbe ejtve-franchise, melynek első darabja 2020-ban simán az év egyik legjobb filmje volt.
Rian Johnson agyafúrt, fordulatos alkotása visszahozta az Agatha Christie-féle krimik hangulatát a mozikba, a Daniel Craig által megformált Benoit Blanc-nal pedig egy olyan mesterdetektívet mutatott be a világnak, akit simán oda lehet állítani Sherlock Holmes vagy Hercule Poirot mellé. Nagyon szerettük azt a filmet, és csak azért nem féltünk attól, hogy a Netflix producereinek kezei között valami silány folytatást kapunk, mert a franchise-szal együtt megszerezték Johnsont is, aki két folytatást még biztosan készít a streamingóriásnak.
Az üveghagyma nemcsak a főszereplő, az említett mesterdetektív személyén keresztül kapcsolódik az első részhez, de egy az egyben hozza annak játékos, könnyed hangulatát. Egy milliárdos meghívja a barátait a magánszigetére, hogy egy hosszú hétvége erejéig egy nyomozós játékkal szórakoztassák magukat, melynek az a feladata, hogy megtalálják az ő gyilkosát. A megjelentek mindegyikét valamilyen érdek vagy hátsó szándék vezérli, egyedül Benoit Blanc-t nem köti semmi a milliárdoshoz, még a vendéglátó sem tudja róla, mit is keres a rendezvényen.
A sztoriról egy szóval többet sem árulunk el, a film ugyanis többször is az orránál fogva vezeti a nézőjét, a mesteri csavarokat pedig főbenjáró bűn lenne lelőni. Mivel nemcsak a rendezői székből dirigált, de ő maga írta a forgatókönyvet is, muszáj kijelenteni: Rian Johnson egy istenverte zseni. A szkript egészen egyszerűen mesteri. A dialógusok, a karakterek kibontása és a fordulatos cselekmény egy élvezetes játékká állnak össze, mely kíméletlenül berántja a nézőjét.
Ez az a folytatás, amiről teljesen jogosan el lehet mondani, hogy szinte minden téren rá tudott tenni egy lapáttal az első rész erényeire. Fordulatosabb, agyafúrtabb, hangulatosabb és látványosabb, az egyetlen kritika pedig, amivel illetni tudjuk, hogy a finálé megengedi magának, hogy ne legyen annyira okos, mint amit egészen addig láthattunk.
Az alkotás érdemeit nem csökkenti jelentősen, de a nézőben óhatatlanul felmerül a végjáték után, hogy vajon megérte-e az a bizonyos áldozat... és tényleg nem írunk erről egy betűvel sem többet – akik megnézik a filmet, úgyis tudni fogják, mire gondolunk. Ezt az aprócska botlást leszámítva a második Tőrbe ejtve-film tökéletes szórakozás.
A mesteri Rian Johnson mellett Daniel Craignek köszönhető, hogy a Netflix ismét egy igazán ütős ajándékot tehetett a karácsonyfa alá. A színész ugyanis lubickol Benoit Blanc szerepében, aki így visszavonhatatlanul besorolt a filmvilág legnagyobb detektívjei közé. Második eljövetele az egyik legszórakoztatóbb alkotás, amit idén láthattunk, a krimik közül pedig simán az elmúlt évek legjobbja.