Nappal nem szólnak semmit, éjszaka sem nagyon, viszont akkor hümmögni kezdenek. Miért alakult ki a zsiráfok fura szokása?
Még a zsiráfok gondozói is úgy tudták a közelmúltig, hogy a hosszú nyakú vegetáriánus barátaik többé-kevésbé némák – a hozzávetőleg négyméteres légcső nem kedvez a hangszálak rezegtetésének.
A tudósok azt feltételezték, hogy a zsiráfok – akárcsak az elefántok – az emberi hallástartomány alatt maradó infrahangos (ultraalacsony) hangokat bocsáthatnak ki, ám ezt nem tudták adatokkal alátámasztani. Ezért a Bécsi Egyetem csapata nyolc év alatt, három európai állatkertben összegyűjtött 947 órányi zsiráfzajt, megmérte azok spektrális jellemzőit, hogy egyszer s mindenkorra kiderítse: alkalmasak-e hangos kommunikációra a zsiráfok.
Arra jutottak, hogy a zsiráfok éjszaka harmonikus, hosszan tartó „hümmögést” produkálnak, időnként változó frekvenciával. Ezek a hangok az ember által hallható frekvenciatartományon belül voltak, igaz, alacsonyan, átlagosan 92 hertzen. (Az ember átlagosan 20 és 20 000 hertz közötti frekvenciatartományban hall.)
Az akusztikus szerkezetük alapján a tudósok szerint „ezek a hangok kommunikációs jelekként funkcionálnak, amelyek információt közvetítenek a hívó motivációjáról”. Vagyis a zsiráfok csajoznak – mondjuk mi.
„A zsiráfok látása kiváló, ezért nappal főként vizuális jelekkel kommunikálnak, továbbá mint prédaállat jobb is, ha nem hívják fel magukra a ragadozók figyelmét. Éjszaka viszont, amikor romlanak a látási viszonyok, az alacsony frekvenciájú hümmögés remek kommunikációs eszköz” – összegzett Gwen Pearson a Wired-nek.
(Borítókép: Jeremiah Del Mar / Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Egyre több emlőst ütnek el a repülőgépek, még zsiráfokat is
Csak az Egyesült Államokban 30 év alatt az ilyen balesetekből származó károk meghaladták a 103 millió dollárt.
