A tömegtermelés talán legfontosabb részei a gyártósorok: ezek biztosítják, hogy a termékek nagy mennyiségben, szabványosított módon, rövid időn belül elkészüljenek. Az első futószalagokat 1890-ben a chicagói húsüzemek kezdték alkalmazni, majd Henry Ford terjesztette el a technológiát. Azóta az iparban rengeteg innováció történt – a cél azonban még mindig a termelés optimalizálása, azaz hogy a gyártás olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb legyen. Csavarkompresszor, automatizáció és AI – mutatjuk a leginnovatívabb megoldásokat!
Automatizáció és robotizáció
A modern ipar elképzelhetetlen automatizáció nélkül: az autógyártáson keresztül az élelmiszeriparig a legtöbb gyárban ma már automatizált folyamatok segítségével folyik a termelés. A gyártószalag automatikusan továbbítja az egyes alkatrészeket és hozzávalókat, melyeket jellemzően szintén gépek kezelnek, válogatnak vagy épp alakítanak át. A csavarkompresszor ugyanúgy automatizálva működik, mint a csomagoló- vagy tisztítóberendezések. Az automatizáció ugyanis segít kiküszöbölni az emberi hibákat, segítségével a termelés sokkal inkább sztenderdizálható, ráadásul a gyártás volumene is növelhető, miközben a folyamatok rugalmasan átalakíthatóak, hiszen csak egy-egy gép működését kell átállítani.
A robotizáció az automatizáció egy még fejlettebb szintje: lényege, hogy a folyamatokat végző gépek összetettebb feladatokra is képesek, hiszen a megfelelő hardver mellett fejlett szoftverrel is rendelkeznek. A legtöbb modern gép ma már mesterséges intelligenciával működik, egy-egy részfeladat mellett pedig képes kiértékelni a folyamatokat, intelligensen módosítani saját tevékenységét, vagy épp jelezni, ha problémát érzékel. A robotizáció segít, hogy még pontosabban ellenőrizhessük a gyártósorok működését, szükség szerint pedig bármikor beavatkozhassunk abba. A robotizáció egy következő szintje a kobotok, azaz kollaboratív, egymással és az emberrel együttműködő robotok.
IoT és okoseszközök
A „dolgok internete” (Internet of Things – IoT) a 80-as évek elejéről származik, míg a kifejezést 1999-ben használták először. Az első ezen az elven működő szerkezetet pár egyetemista készítette, hogy megtudják, a közeli kólaautomatában van-e ital és elég hideg-e – ma már azonban széles körben elterjedt a technológia, gondoljunk csak az okosotthonokra. Az IoT lényege ugyanis, hogy egyetlen hálózatban kapcsolja össze az intelligens eszközöket.
De nemcsak a háztartási gépeink vezérelhetőek ilyen módon, hanem komplett gyárak is. A modern gyártósorokon működő robotok szintén IoT-ként működnek: folyamatosan monitorozhatóak, rugalmasan módosíthatóak, működésükről pedig rengeteg adat nyerhető, melyek alapján tovább optimalizálható a teljesítményük.
Big data és analitika
A modern gépek működésével rengeteg adat keletkezik – ennek kinyerése, rendszerezése, tárolása és analitikája a Big data lényege. A megfelelő szoftverek segítségével így az egész gyártósor működése átlátható: megtudhatjuk, melyik részlegen folyik a legintenzívebb termelés, hol van lehetőség javulásra; vannak-e felesleges munkafolyamatok vagy időveszteségek.
A Big data segít a teljes gyártás hatékonyabbá tételében: az adatok segítségével előre jelezhető az eszközök és hozzávalók fogyása, így a hiány elkerülése érdekében ezek előre berendelhetők – a legmodernebb gyárakban ráadásul mindez automatizálva működik. Az analitika szintén segít az esetleges meghibásodások előrejelzésében, de a minőségellenőrzés is megkönnyíthető vele.
3D-nyomtatás
A 3D-nyomtatás egy viszonylag fiatal technológiának számít, hiszen az első ilyen gépek az 1980-as években készültek el, míg maga az elnevezés 1995-ből származik. Ma már ezek az additív gyártást végző gépek bárki számára elérhetőek és az iparban is széles körben elterjedtnek számítanak: elsősorban egyedi modelleket, illetve prototípusokat készítenek velük. Az innováció egyik legnagyobb előnye a rendkívüli rugalmassága, de segít a termelékenységet is növelni, hiszen nem kell minden egyes új termék készítéséhez új gyártósorokat felállítani – elég módosítani a terveket, a 3D-nyomtató pedig máris elkészíti azokat.
AI és gépi tanulás
Az AI (magyarul mesterséges intelligencia) életünk szinte minden területén ott van – nem csoda, ha az ipari termelésben is kikerülhetetlenné vált. A negyedik ipari forradalomnak tartott Ipar 4.0 lényege, hogy a termelést intelligens gyárak végzik, melyekben a legmodernebb AI-val felszerelt okosrobotok dolgoznak. Ezek képesek a lehető leghatékonyabban és leggazdaságosabban működni, egymással együttműködni. Sőt, a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy önmaguk hozzanak döntéseket és folyamatosan optimalizálják saját folyamataikat.
Fenntarthatóság és zöld technológia
Aligha létezik forróbb és fontosabb téma az elmúlt években, mint a fenntarthatóság: a környezetszennyezés visszaszorítása, a pazarlás csökkentése nemcsak a vásárlóknak fontos, de a cégeknek is. Ehhez igazodva egyre több ezt szorgalmazó megoldás születik: a gyártáshoz elengedhetetlen csavarkompresszor immár olajmentes, zöldebb és tisztább formában is elérhető; de folyamatosan növekszik a megújuló energiával működő gépek száma is.
A gyártást optimalizáló innovációk – az okoseszközök, robotok és szoftveres megoldások – ugyancsak a fenntarthatóságot segítik. Ugyanis ha a termelés a lehető leghatékonyabban, felesleges energiafelhasználás és pazarlás nélkül működik, azzal nemcsak költségek takaríthatók meg, de a környezeti terhelés is csökkenthető.
A technológia elképesztő fejlődése nemcsak a hétköznapi életünket, de a gyártósorok működését is gyökeresen átalakította: felejtsük el a régi, lassú, környezetszennyezően működő gyárakat! A jövő termelési egységei zöldek, hatékonyak, modernek, folyamataik rugalmasan megváltoztathatók és az elvárásoknak megfelelően optimalizálhatók!