Évekig spórolgatunk, hogy meg tudjunk venni a szalonból egy új kocsit, majd büszkén tekintünk rá, amikor végre a miénk lesz. Természetes, hogy egyből bepattanunk, és irány az út… Legszívesebben kipróbálnánk, hogy mit is tud, mennyit bír. De vajon jól tennénk? Nem lenne jobb, ha előbb visszafogottan utazgatnánk, és bejáratnánk a motort?
Régebbi autók esetében egyértelmű igen volt a válasz, viszont az új modellek esetén már erősen megoszlanak a vélemények. „Ahány ház, annyi szokás” – szokták mondani. Nincs ez másképp ebben az esetben sem… Vannak, akik szerint felesleges bejáratni, és vannak, akik szerint a motor kezdeti kímélésével akár sok tízezer kilométerrel is megnövelhetjük élettartamát.
Miért tartják sokan feleslegesnek?
Sokak szerint felesleges hímes tojásként kezelni egy új autó motorját, hiszen ma már olyan modern, precíz gyártási technológiát alkalmaznak a gyárak, aminek köszönhetően nincs szükség a klasszikusnak mondható bejáratásra. A lehető legpontosabban tükrösítik a felületeket, és ügyelnek rá, hogy a motoralkatrészek illesztési hézagja mindenhol ugyanakkora legyen. A bejáratás-ellenesek szerint, ha túlféltjük eleinte az új kocsit, „ellustul” majd a motor.
A szerelési pontosság mellett a kenőanyagok fejlesztése is olyan mértékben fejlődik, hogy egyre tartósabbá teszik az új erőforrásokat. A motorélettartam szempontjából egyáltalán nem mindegy a motorolaj milyensége, hiszen olyan az alkatrésznek, mint nekünk embereknek a vér. Az sem mindegy, hogy milyen gyakorisággal cseréljük. Hiába bánunk kíméletesen az új kocsi motorjával, ha ezekre nem ügyelünk. Ha nem áll fenn folyamatosan a megfelelő kenés, egyszerűen hamarabb kopik, használódik el az erőforrás.
S ha már az olajcsere is szóba került, ez a másik sarkalatos, megosztó kérdés az autós berkekben. Az új, modern motorok esetében egyre jobban kitolódik a gyártók által javasolt csereintervallum. Sok mai modellnél már 30 000 kilométeres javaslattal is találkozhatunk. Elfelejtik azonban az emberek, hogy ezek az ajánlások kizárólag az optimális használatra érvényesek. Ez azonban például már ott megdőlhet, ha állandóan csak városban használjuk új autónkat.
Valóban felesleges?
Minden új autót vásárlónak szíve joga eldönteni a választ a kérdésre. Az biztos, hogy a bejáratás mellett érvelők szerint akár százezer kilométeres nagyságrendben is hosszabbíthatunk az erőforrás élettartamán általa. A kíméletes járatás az üzemanyag-fogyasztáson is megérződik, pénztárcánk meghálálja majd. De vajon mit takar a kíméletesség a gyakorlatban? Nos, ez az adott motor típusától függ. A legtöbb autógyártó javaslatot tesz erre a kocsi „kézikönyvében”, de alapvetően elég megengedőek a mai gyártói előírások.
Többségük azt javasolja, hogy eleinte azért kíméletesen, a fordulatszámra és sebességre egyaránt ügyelve járassuk be a motort. Az eleinte – autógyártótól függően – általában 1-3000 kilométer közötti távolságot takar. A rutinos autósok azt mondják, hogy aki odafigyel a motor hangjára, a kocsi viselkedésére, azt is érezni fogja, hogy mi számít optimálisnak. A bejáratás-pártiak jellemzően a csereintervallumra is ügyelni szoktak: arra esküsznek, hogy nem érdemes megvárni az első olajcserével a gyártói előírást egy új kocsi esetében. Mi több, már a bejáratós időszak elteltével ajánlott megejteni! Ha ez megtörtént, apránként fokozhatjuk az új motor terhelését.
Létezik örökérvényű igazság?
Bármelyik táborba is tartozz, azzal semmiképp sem ártasz a frissen, szalonból hozott kocsidnak, ha kíméletesen vezeted az első egy-két ezer kilométeren. Többre már nem feltétlenül van szükség, mivel az autógyártók nagy figyelmet szentelnek az összeszerelési pontosságra, a motoralkatrészek felületi megmunkálására.
(Fizetett hirdetés)