Mielőtt áttérnénk a fűtésre, szellőztetésre, a megfelelő energetikai egyensúly fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy a tetőtér szigetelve legyen. Szigetelés nélkül ugyanis hiába fűtjük vagy hűtjük a tetőteret, elképesztő mennyiségű energiát kell elhasználni mind a két tevékenységre, és még komfortos sem lesz a végeredmény.

A tetőtéri fűtésnél van egy előny, amit akkor tudunk kihasználni, ha a tetőtér valamilyen módon egybe van nyitva az alsó lakrésszel. Mivel a meleg levegő felfelé száll, a tetőteret automatikusan fűtjük alulról. A legcélszerűbb a fűtési rendszert úgy kialakítani, hogy az alsó részt és a felső részt egy fűtőegységről (pl. gázcirkóról) fűtjük, viszont a szobákban hőszabályzókat helyezünk el. Az ideális páratartalom a lakásban 40-60 % között van, azonban találunk eltérést a különböző szobák optimális páratartalma között. Létezik ún. abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3). Illetve relatív páratartalom, amit viszonylagos páratartalomnak is hívnak, ez a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.

Fontos arra figyelni, hogy otthonunkban elérjük az ideális páratartalmat, ezzel a közérzetünket és az egészségünket is megóvhatjuk, valamint elkerülhetjük, hogy penészedés alakuljon ki a falakon, nyílászárókon. Természetesen a penészedés ügyében nem elég a páratartalommal foglalkozni, szükséges lesz a megfelelő födémszigetelés, homlokzati és lábazati szigetelés is. Az ideális páratartalom elérését egy kicsit megnehezíti, hogy más és más páratartalmat javasolnak a szakemberek a különböző szobákban.

A fűtési szezonban különösen fontos, hogy megfelelő páratartalom legyen a különböző helyiségekben. És nem csak a páratartalomra, de a hőmérsékletre is ügyelni kell. Azt szokták mondani, hogy az ideális hőmérséklet a lakásban 21 celsius fok körül van. Természetesen vannak, akik ennél melegebb és vannak, akik valamivel hűvösebb lakásban érzik jól magukat. Érdemes a saját hőérzetünk alapján fűteni, de van azért néhány szempont, amit vegyünk figyelembe: a hálószobában jobb, ha 18-19 C fok van, míg a csecsemőfürdetésnél fűtsük fel a fürdőszobát legalább 24 fokra. Napközben elég a 21 fok, nem érdemes túl melegre felfűteni a lakást, mert akkor enerváltabbak, bágyadtabbak leszünk, csökken a munkavégzési kedv.

Télen, miközben a belső hőmérsékletet stabilan 20 fok körül tartjuk, kint akár -8-10 fok is lehet. A hőenergia természetéből fakadóan a hidegebb környezet felé mozdul, a levegőben lévő pára pedig ennek a mozgásnak az irányában kicsapódik az adott felületen. Ilyen felület lehet a rosszul szigetelt fal vagy egy kevésbé korszerű nyílászáró. Erre mondják, hogy hőhíd van az épületben. Ennek az egyik negatív következménye, hogy a hőenergia eltávozik a házból és drágábban, több energiaforrást (gázt, biomasszát etc.) használunk el ahhoz, hogy a szobákat melegen tartjuk. Van azonban egy másik, talán még kellemetlenebb jelenség, ami pedig a túlzott páratartalommal van összefüggésben. A falon- nyílászárón kicsapódó nedvesség nyomán egy-kettőre megtelepedhetnek a penészgombák a felületen. A penész jelenléte pedig újabb légzőszervi megbetegedésekhez vezethet.

A másik probléma pedig pont a túl kevés pára jelenléte. A fűtés jelentősen kiszáríthatja a levegőt, és az olyan helyiségekben, ahol fontos a magasabb páratartalom (pl. a babaszoba), gondoskodnunk kell arról, hogy emelkedjen a páraszint. Ezt úgy érhetjük el, hogy veszünk párásítót, természetes módszerekkel párásítunk (pl. az adott szobában teregetünk). De honnan tudhatjuk, hogy végre elértük a hőn áhított ideális, optimális páratartalmat? Szerezzünk be mindegyik szobába páraérzékelőt!

A megfelelő szigetelés mellett nagyon fontos, hogy a szobákat rendszeresen szellőztessük!

Milyen egészségügyi károkat okozhat, ha nem ideális a hőmérséklet és a páratartalom a tetőtérben?  

A magas páratartalmú levegő sem egészséges, mert kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, különös tekintettel a háziporra (poratka).Káros a házak szerkezetére is: könnyebben alakul ki penészedés, a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, de az új építésű házak jelentős részénél is találkozunk ilyennel az elégtelen szigetelés következtében.

A túl száraz levegő jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.

A túl száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is.

A száraz levegőn egyébként sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik vagy használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket.

Mekkora az ideális páratartalom a lakásban? 

A lakás ideális páratartalma 40-60 % között mozog, azonban vannak helyiségek, ahol érdemes eltérnünk ettől a számtól.

Ideális páratartalom egy babaszobában

A babaszobában érdemes kicsit magasabb páratartalmat biztosítani. Egyes szakirodalmak szerint akár 70%-os is lehet a páratartalom, ám ezzel azért vigyázzunk, mert a kórokozók, gombák nem biztos, hogy ugyanazt a szakirodalmat olvasták. Vagyis ha 50-60 % körüli páratartalmat tudunk tartani a babaszobában, akkor már nyert ügyünk van. Ha a páratartalom mérésére alkalmas digitális mérő ennél alacsonyabb adatokat mutat, akkor van néhány módszer, amivel magasabb páratartalmat érhetünk el. Vehetünk például párásítót, betehetünk a babaszobába néhány nagy vízigényű (és emiatt komolyabb páramennyiséget kibocsátó) növényt, de megoldhatjuk egy tálca vízzel, amit a radiátorra helyezünk.

Fontos, hogy ne csináljunk trópusi dzsungelt a babaszobából, mert ha túllövünk a célon, akkor a penésszel és az atkákkal kell közelharcot vívnunk.

Mennyi az ideális páratartalom a hálószobában?

A hálószobában már kevesebb az ideális páratartalom, megközelítőleg 30-50 %. Érdemes azt is észben tartani, hogy ha alacsonyabb a páratartalom, alacsonyabb a hőérzet is. Az egészséges alváshoz fontos, hogy alacsonyabb legyen a szoba páratartalma. Amennyiben túl magas a páratartalom, rendszeres szellőztetéssel vagy egy inverteres klímával csökkenhetjük a pára mennyiségét - ezt más helyiségekben is alkalmazhatjuk természetesen.

Mennyi az Ideális páratartalom a konyhában?

Sejthetjük, hogy a konyhában magasabb lesz a páratartalom, ez elsősorban a főzés és a mosogatás miatt alakul így. Ez akár 50-60 %-os páratartalmat is jelenthet. A penész kialakulásának megelőzése érdekében fontos, hogy főzés közben vagy után, szellőztessünk, így a felesleges pára eltávozik a konyhából.

Ideális páratartalom a fürdőszobában

A fürdőszobában a konyhához hasonlóan jelentősen magasabb lesz a páratartalom, mint mondjuk a hálóban vagy a nappaliban. Itt sem ritka az 50-60%-os arány. Nem véletlen, hogy a konyhákban, fürdőszobákban csempét használunk, így a kicsapódó vizet sokkal könnyebb eltávolítani, mint a festett falfelületről.

Összességében érdemes az egyes helyiségekben mérni a páratartalmat és szükség esetén cselekedni: vagyis túl magas páratartalom esetén szellőztetéssel, páraelszívóval, klímával csökkenteni, túl alacsony páratartalomnál pedig növényekkel, párásítóval dúsítani a páratartalmat.

(Szponzorált tartalom)