A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb daganatos megbetegedése. Sajnálatos módon azonban a többség még mindig semmit sem tesz azért, hogy rendszeres szűrővizsgálatokkal biztosítsa a korai diagnózist.

Márpedig a legtöbb ráktípushoz hasonlóan a prosztata daganatos elváltozásának időben történő felismerése is megnöveli a gyógyulási és túlélési esélyeket. A betegség kezdeti tünetmentessége azonban alaposan megnehezíti a prevenciós törekvéseket.

Ezért javasolt a férfiaknak 50 éves kor felett évente legalább egyszer ellátogatni urológiai szűrővizsgálatra, ahol idejekorán feltárhatók az esetleges daganatos elváltozások és még csírájában megfékezhető a baj.

Hogy milyen tüneteket okoz a prosztatarák? Egyáltalán mit kell tudni erről a betegségről és szervről? Cikkünkben fontos tényeket és rengeteg érdekességet összegyűjtöttünk a téma kapcsán.

Ha Önnek is prosztatavizsgálatra van szüksége, kattintson a következő linkre: urológia.

Mitől alakul ki a prosztatarák?

A prosztatarák kialakulásához kapcsolódóan bár nagyon sok kutatás készült, azonban egyik sem tudott megnevezni olyan konkrét okot, ami a betegséget kiváltja.

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint így számos tényező együttesen hajlamosíthat a betegségre, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

 

  • az öregedéssel járó természetes folyamatok;
  • hormonális változások;
  • öröklött genetikai hajlam (ezért fontosak a szűrővizsgálatok, ha a közvetlen hozzátartozók körében volt prosztatarákos eset);
  • mozgásszegény életmód;
  • zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás.

Milyen tünetei vannak a prosztataráknak?

A prosztatarák kapcsán az egyik legveszélyesebb tulajdonság, hogy kezdetben egyáltalán nem jár panaszokkal. Emiatt nagyon lényeges, hogy a rizikócsoporthoz tartozó páciensek, illetve az 50 éven felüli férfiak rendszeresen eljárjanak urológiai szűrővizsgálatra.

Ha a daganatos elváltozás előrehaladott stádiumú, a panaszok egy része gyakran megegyezik a BHP-vel, azaz a prosztata jóindulatú  megnagyobbodásával. Ezek a következők:

  • vizeletürítési panaszok, gyakori vizelési inger, a hólyag kiürítésének nehézsége;
  • gyakoribbá váló húgyúti fertőzések;
  • végbélbe sugárzó szúró fájdalom;
  • kellemetlen húzó érzés a lágyék tájékán.

Amennyiben a prosztatarákot ebben az állapotban nem diagnosztizálják és kezelik, a későbbiekben kiválthat véres vizeletet vagy ondót, illetve kellemetlen deréktáji és keresztcsonti fájdalmakat.

Mindezt olyan általánosabb panaszok kíséretében, mint az indokolatlan fogyás, az extrém fáradtság és levertség vagy a tartós hőemelkedés, esetenként láz.

15 érdekes tény a prosztatáról és a prosztatarákról

Mivel az emberek számára figyelemfelkeltő tények segítségével könnyebben átadható a fontos tudásanyag, az alábbiakban összegyűjtöttünk 15 érdekességet a prosztatáról és a prosztatarákról.

  1. A prosztata egy szelídgesztenye vagy dió méretű szerv, amely a férfiaknál a hólyag alatt, a húgycső körül helyezkedik el. A legfontosabb feladata, hogy a spermiumok védelmét és táplálását biztosító váladékot állítson elő.
  2. Az öregedéssel a prosztata mérete megváltozik. A legtöbb férfi tapasztal ilyenkor jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, ami nem azért igényel kezelést, hogy megelőzhető legyen a rákos állapot, sokkal inkább a megfelelő életminőség javítása érdekében fontos.
  3. Világszerte több mint 3 millió férfi szenved prosztataráktól. Korai felismerés esetén nagyon jók a gyógyulási esélyek, azonban még mindig kevesen vesznek részt rendszeres szűrővizsgálaton, így hazánkban is a második leggyakoribb daganatos elváltozás a férfiak között.
  4. A statisztikák szerint a férfi lakosságnak mintegy 12,5 százalékánál diagnosztizálnak prosztatarákot, ami magas aránynak tűnhet – különösen a női daganattípusokhoz viszonyítva –, de korai diagnózissal a páciensek jó gyógyulási esélyekkel rendelkeznek.
  5. Utóbbit jól bizonyítja, hogy a prosztatarákkal korai stádiumban diagnosztizált férfiak közel 100 százaléka még öt év elteltével is életben van, ami részben a folyamatosan fejlődő kezelési lehetőségeknek köszönhető.
  6. Mivel a prosztataráknak kezdeti stádiumban nincsenek jellegzetes tünetei, a páciensek többsége általános szűrővizsgálaton tudja meg, hogy beteg. Ez lehet célzott urológiai ellenőrzés, de akár egy egyszerű laborvizsgálat is, amely kimutatja a PSA értéket, amely a prosztata tumormarkere.
  7. A prosztata daganatos elváltozása gyakran előrehaladott állapotban sem okoz aggasztó tüneteket, emiatt sokan már csak akkor észlelik a problémát, ha áttét alakult ki a szervezetükben. Ezért már enyhébb panaszok mellett is forduljunk urológushoz és kérjünk alaposabb kivizsgálást.
  8. Bár a prosztatarák kialakulásának kockázata minden férfinél megfigyelhető, azonban 40 éves kor alatt a ritkább elváltozások közé sorolható. 50 éves kor után azonban megnövekszik a kialakulás kockázata, 10 esetből 6 pedig átlagosan a 65 év feletti férfiaknál kerül diagnosztizálásra.
  9. A prosztata daganatos elváltozása ráadásul örökletes betegség is. Az American Cancer Society adatai szerint, ha a közeli férfi hozzátartozók körében diagnosztizálták a betegséget, az több mint kétszeresére növeli a kialakulás kockázatát.
  10. Szintén kutatások bizonyítják, hogy amennyiben egy férfinél kimutatható a BRCA génmutáció jelenléte a szervezetben, az megnöveli a prosztatarák kialakulásának esélyét.
  11. Bár egyelőre még nem bizonyították 100 százalékosan, a szervezet magas likopin szintje a megfigyelések szerint csökkenti a prosztatarák kialakulásának a kockázatát. A likopin egy a természetben előforduló antioxidáns, amely a vörös, narancssárga és sárga zöldségekben, illetve gyümölcsökben található meg nagyobb mennyiségben.
  12. Kevesen tudják, de nem minden diagnosztizált prosztatarák igényel kezelést. Főleg idősebb korban gyakori, hogy a pácienst aktív megfigyelés alá helyezik, ha alacsony kockázatú rákos elváltozást diagnosztizáltak, amelyek nem fejlődnek túl gyorsan ahhoz, hogy áttétet képezzenek és a páciens halálát idézzék elő.
  13. A kezelést igénylő prosztatarákos esetek gyógyítására számos módszert ismer az orvostudomány. A műtéti beavatkozás, valamint a sugár- és kemoterápia mellett egyre népszerűbbek a hormon- és immunterápiák is, amelyekkel különösen jó eredmények érhetők el az elváltozás gyógyítása kapcsán.
  14. Az életkor, az életmód és a családi anamnézis mellett a prosztatarák kialakulásának az esélyét a származás is befolyásolhatja. A statisztikák szerint az afro-amerikai férfiak sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a betegség kialakulása kapcsán, sőt esetükben gyakrabban diagnosztizálható az elváltozás már 50 éves kor alatt.
  15. Nemcsak hazánkban, hanem a világ más részein is komoly gondot okoz a prosztatarák. Amerikában például szintén a második leggyakoribb daganatos betegség, de míg felénk a tüdőrák áll az első helyen, odakint a bőrrákot követi a prosztata rosszindulatú elváltozása.

 

(Szponzorált tartalom)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A futás nem csak a rekortánpályán kezdődik! – Íme az NN Ultrabalaton két magyar ultrafutójának edzéstippjei

További cikkeink a témában
Minden héten jobbat akar csinálni – Interjú Sváby Andrással
Hirdetés