A dohányosok fokozatos kiszorításával jutottunk el a 2012. január elejétől életbe lépett teljes tilalomig. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999-es törvény már tartalmazta, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni a közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben; tömegközlekedési eszközön és – bizonyos engedményekkel – a munkahelyen. Valamint ekkor sem volt már szabad rágyújtani helyi tömegközlekedési eszközökön és helyközi autóbuszon, kórházakban, közoktatási intézményekben és sportlétesítményekben. Személyszállító vasúti járművön pedig dohányzásra alkalmas helyet kellett kijelölni. Tavaly februártól az aluljárók után a tömegközlekedési eszközök megállóiból is kiszorította a dohányzókat a Fővárosi Közgyűlés rendelete, a példát pedig számos hazai város követte.
Eredetileg már tavaly júliustól életbe léptek volna a teljes tilalomra vonatkozó változások, a vendéglátóipari egységek azonban haladékot kaptak. Ismeretlenségbe burkolódzó lobbiérdekek lendültek akcióba és egy olyan elrettentő NAV tanulmány jelent meg, amely még egy áttételes tüdőráknál is rémesebbnek bizonyult, ezért fél évvel elhalasztották a törvény hatályba lépését. Az említett tanulmány átlagosan a dohányzás 11-19 százalékos visszaesését vízionálta, továbbá arra következtetésre jutott, hogy ez kihatással lehet az alkoholfogyasztásra is és mind a kettő jelentős jövedéki adó csökkenést eredményezne. Mindehhez hozzácsapva a dohányzás és a vendéglátás elmaradó ÁFÁ-ját is, közel 50 milliárd forintos hiányt okozna. Hosszabb távú következményként pedig kilátásba helyezte a munkahelyek elvesztését és így a kieső járulékok és a kifizetendő szociális juttatások katasztrofális hatását. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a bevételek fenntarthatók, vagy emelhetők a dohánytermék jövedéki adójának emelésével - miként ezt az Országgyűlés meg is tette a decemberben elfogadott módosítással. Egy rövid bekezdésben említést tett ugyan a korlátozás hosszabb távon érvényesülő előnyös hatásairól is (új fogyasztói csoportok megjelenése, egészségjavulás), azonban végső konklúzióként a tervezet tárgyalásának elhalasztását javasolta, hogy annak hatása a következő évi költségvetésbe beépíthető legyen.
Az Országgyűlés így is tett. Idén január elsejétől viszont drasztikusan megváltozott a dohányosok megtűrése, egyrészt egyes közterületekre (pl. játszóterek és azok ötméteres környéke) is kiterjed a tilalom, másrészt zárt légterű közforgalmú helyiségekben, személyszállító vonatokon ezentúl egyáltalán nem jelölhető ki dohányzóhely. Így tehát szinte a zéró toleranciához közelít a szabályozás, ezen túl – bizonyos kivételekkel - csak szabadtéri dohányzásra nyílik lehetőség. Erre is vonatkoznak azonban különböző korlátozások, mivel a dohányzóhely az intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. Ilyenkor a dohányzóhelyet a bejárattól számított öt méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított öt méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
A szabadtérre kiszorított dohányzók számára így lehetővé kell tenni a szórakozóhelyeken a többszöri beléptetést, azonban ennek olyan közvetett hatása lehet, hogy a cigarettázni kiugró társaság esetleg a szomszéd, jóval olcsóbb kocsmában fog lerészegedni, majd a szórakozóhelyre visszatérni. Éttermek esetében viszont az új rendelkezések akár a házhoz szállítást is fellendíthetik, bár gazdasági recesszió inkább az otthoni főzést ösztönzi.
Pár engedményt azért tartalmaz a törvény. A szállodák szivarszobája zárt légterű dohányzóhelyként működhet tovább, és természetesen azokban a szobákban is lehet majd dohányozni, amelyeket a szállodák dohányzóként adnak majd ki. Sőt, a december 31-én megjelent, víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosító rendelkezései közé a végszavazás előtt becsempésztek egy félmondatot, miszerint a játékkaszinókban továbbra is lehet majd dohányzóhely kijelölése nélkül cigarettázni. A jogszabály szerkesztésénél elmulasztották azonban figyelembe venni azt, hogy a játékkaszinókban dohányzást engedő rendelkezés 2011. december 31-én 23.00 órakor lépett hatályba, majd éjfélkor, január 1-én hatályba lépett – az áprilisban elfogadott - átfogóbb módosítás, melyben a kaszinókra vonatkozó kiegészítés természetesen már nem szerepelt, ezért felülírta a szabályt. Így a rendelkezés mindössze egy órát élt.
Új – és valószínűleg sok vitát kiváltó – eleme a szabályozásnak, hogy a helyi önkormányzat bármely közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Ez azt is jelentheti, hogy ha például a VI. kerület a Liszt Ferenc teret nemdohányzó közterületté nyilvánítaná, akkor az ott várakozó, gyanútlanul rágyújtóktól akár 30.000 Ft is legombolható lenne helyszíni bírság jogcímén. Némi haladékot kapnak azonban a potenciális jogsértők, hiszen az új rendelkezések megszegése miatt csak 2012. április 1. után büntetik a törvényszegőket.
A szigorú szabályozást az indokolta, hogy hazánkban a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a az, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió átlaga feletti.
A teljes tilalmat Európában elsőként Írország vezette be, ahol a dohány fogyasztása munkahelyeken 62%-ról 14%-ra, az éttermekben 85%-ról 3%-ra, bárokban és kocsmákban 98%-ról 5%-ra csökkent, viszont a tilalom bevezetését követő egy év után a vendéglátóhelyeken a fogyasztók száma 11%-kal nőtt. Ugyanebben az évben alkalmazta Norvégia is a teljes tilalmat, ahol közvetett hatásként a vendéglátóhelyek alkalmazottai hangsúlyozták, hogy a tilalomnak olyan előnyei is voltak, mint pl. a helyiségek könnyebb kitakarítása, jobb egészségi állapot, jobb levegőminőség, és a munkaruháik sem lettek dohányszagúak. A fogyasztásban azonban jelentős csökkenés nem következett be, holott az ország zord klímájának köszönhetően vélhetően kevésbé hajlandóak az emberek a szabadtéri dohányzást preferálni. A példát számos ország követte, legutóbb például Spanyolország 2011-től.
A dohányipart sújtó korlátozásoknak viszont egyáltalán nincs még vége. Már az 1999-es törvényben felbukkantak – preventív célból - a cigarettásdobozok oldalán az elrettentő feliratok, 2004-ben már a korábbi 4% helyett a doboz 30, illetve 40%-án kell feltüntetni a dohányzás káros hatásaira figyelmeztető szöveget, és a különböző egészségvédő feliratokat. Az idei év második felétől megjelenik kombinált figyelmeztetés is a dohánytermékek dobozain, ezeknek a szöveget és képet is tartalmazó, a csomagoláson feltüntetett jelzéseknek célja részben a megelőzés, különösen a fiatal korosztályokat illetően, részben pedig a dohányzás lehetséges káros hatásainak bemutatásával a már függő személyek leszokásának elősegítése.
A december végén elfogadott kormányrendeletben bemutatott képes egészségvédő feliratok által sugallt üzenet elég változatos, az impotenciára figyelmeztető lekonyuló cigarettától kezdve, a bőr öregedését szimbolizáló szottyadt almán és az elrákosodott tüdőn át a kifejezetten visszataszító daganatos gégéig. Míg egyes ábrák közömbös hatást váltanak ki, némelyek már eléggé súrolják az ember inger- és undorküszöbét. A kombinált figyelmeztetéseket úgy kell nyomtatni, hogy azokat ne takarja el vagy ne zavarja meg a csomag kibontása, s olyan módon kell elhelyezni, hogy a csomag felbontásakor egyetlen szöveges vagy vizuális elemük se csorbuljon. Persze a megoldás már régóta adott: praktikus kis tokokkal elfedhető a dobozokon éktelenkedő, lehangoló fotó.
És mit tartogat a jövő? A fiatalkorúak védelme érdekében – a nemrég benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén – a dohányárut kizárólag dohányboltok értékesíthetik majd, amelyek nyilvános pályázat alapján kapnák meg az engedélyt, ezzel mintegy államosítanák a dohány kiskereskedelmet. Továbbá várhatóan hazánk is át fogja venni azt a szabályozást, amely a dohánytermékek egyszerű csomagolásával kíván gátat vetni a dohányzásra szokásnak. A cigarettásdobozok standardizálása így csökkenti azok státuszszimbólum jellegét, mivel a vizsgálatok szerint az egyszerű csomagolás kevésbé vonzó és nem ösztönöz fogyasztásra. A dohánytermék külseje így nem tartalmaz színeket, logót, csak a márkanév a terméknév és egyéb kötelező információk nyomtathatók rá meghatározott betűtípussal, betűmérettel és meghatározott helyre. A doboz anyaga, mérete és alakja, illetve a celofáncsomagolás jellemzői is előre meghatározottak lesznek. Az ilyen típusú csomagolást elsőként Ausztráliában vezetik be 2012-től, méghozzá sötétzöld színben, mivel ez a fiatalok számára legkevésbé vonzó árnyalat. A rendelkezés valószínűleg leginkább a kereskedőknek fog problémákat okozni, akik sokáig fognak elidőzni azzal, mire a sok egyforma csomagolás között megtalálják a vásárló által kért dohányárut.
Ja igen, mi is legyen akkor a leamortizált hamutartók sorsa...?
Január 1-től az alábbi bírságokkal kell szembesülniük a szabályszegőknek
a) A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20.000, legfeljebb 50.000 Ft (helyszíni bírság: 30.000 Ft).
b) A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén:
- legalább 100.000 Ft, legfeljebb 250.000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve
- legalább 1.000.000, legfeljebb 2.500.000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében – lesz a büntetési tétel.