Már javában zajlik az olimpia, aminek otthonát az a Párizs adja, amely száz évvel ezelőtt is megrendezte az ötkarikás játékokat 1924. május 4. és július 27. között. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet több mint háromezer sportolója vett részt – a magyar olimpiai delegáció 89 főből állt (86 férfi, 3 nő), és két arany-, illetve négy-négy ezüst- és bronzéremmel zárta a játékokat.

Így néz ki archív felvételeken a száz évvel ezelőtti, 1924-es párizsi olimpia:

Néhány érdekesség a száz évvel ezelőtti párizsi ötkarikás játékokkal kapcsolatban:

• Ez volt az utolsó olimpia, amit az újkori olimpiai mozgalom atyjaként emlegetett Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek.
• Bevezették az ötkarikás játékok hármas jelszavát: Citius, Altius, Fortius, azaz Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben – néhány évvel ezelőtt Thomas Bach NOB-elnök javaslatára kiegészítették ezt a mottót, ami most már így hangzik: Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben – Együtt.
• Először volt olimpiai falu, azaz a versenyzőket befogadó és elszállásoló létesítmény.
• Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerzőnk Tary Gizella volt, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
• Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győzött – több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után – a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.

Az 1896-os olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert a Lauber Dezsővel közösen készített budapesti Stadion tervével, így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban (művészet és sport kategóriában) érmet nyert az ötkarikás játékokon.

• Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének” nevezte.

• A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.

• Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
• Az Egyesült Államok ötpróbázója, Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa, William DeHart Hubbard eredményét – LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
• Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg (mindegyiket olimpiai csúccsal), hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére.
• A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
• A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek:

(Forrás: Magyar Olimpiai Bizottság, Wikipédia, fotó: Nemzeti Olimpiai Bizottság, Getty Images)

Ez is érdekelhet: