A Szuperliga ingyen nézhető meccsekkel akar konkurálni a Bajnokok Ligájával, de egyre több csapat fordít hátat.
Az Európai Unió bírósága szerint
a nemzetközi (FIFA) és az európai futballszövetség (UEFA) az uniós joggal ellentétesen döntött korábban amellett, hogy megakadályozza az úgynevezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását.
A testület csütörtöki határozata alapján nem felel meg az Európai Unió versenyszabályzatának az, hogy a FIFA-nak és az UEFA-nak saját szabályzata szerint lehetősége van megakadályozni konkurens sorozatok indítását, valamint megbüntethetik az ezekben szereplő klubokat és játékosokat.
Az UEFA-monopóliumnak vége. A labdarúgás szabad, a klubokat nem fenyegetik szankciók, szabadon dönthetnek saját jövőjükről
– jelentette ki Bernd Reichart, az ESL kialakítása mögött álló cég elnök-vezérigazgatója.
Azt viszont nem mondja ki a döntés, hogy lehet-e Európai Szuperliga, nem is teheti, csak azt, hogy nem büntethetik azokat a klubokat, akik szeretnének szerepelni a sorozatban. Azok viszont nincsenek sokan, merthogy egyre többen adnak ki közleményt, hogy nem kérnek belőle.
A Bayern München, a Dortmund, a PSG, a Manchester United, a Sevilla, a Valencia, az Atlético Madrid és a Roma is jelezte, hogy nem száll be a sorozatba.
Az eredetileg húszcsapatosra tervezett ESL ötletével 2021 áprilisában a Real Madrid, az FC Barcelona és a Juventus mellett további kilenc egyesület, a Manchester United, a Liverpool, a Manchester City, az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham, az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan állt elő.
A fenyegetések után azonban csak a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus maradt. Igazából az egészet a két nagy spanyol klub szeretné, ők elvileg még lojalitási bónuszt is kapnak azért, hogy tartják magukat.
Az ESL ötlete egyébként a szurkolói csoportok tiltakozását is kiváltotta, épp erre utal a Premier League is a közleményében:
„A mai ítélet nem támogatja a Szuperligát – és a Premier League továbbra is elutasít minden ilyen elképzelést. A szurkolók létfontosságúak a játék szempontjából, akik újra és újra kifejezték, hogy ellenzik a hazai és az európai futball közötti kapcsolatot megszakító versenysorozatot.”
Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke ezt mondta a Szuperligáról:
Nem próbáljuk megállítani őket. Azt alkothatnak, amit akarnak. Remélem, mihamarabb elindítják a sorozatukat… két klubbal. A futball nem eladó.
Három szintre osztva 64 csapat részvételével indulna a Szuperliga, a három szint neve a következő lenne: Star, Gold és Blue League. Az első két kategóriában 16 csapat indulna, a harmadikban további 32.
A Star és Gold League-ben a 16 csapatot két nyolcas csoportba osztják, amelyek körmérkőzéses rendszerben mérkőznek meg egymással. Ez 14 mérkőzést garantál, hét hazai és hét idegenbeli találkozót. A Blue League-ben a 32 csapatot négy nyolcas csoportba osztják. A csoportkör szeptembertől áprilisig tartana majd.
A Star és a Gold League-ben a csoportok legjobb négy csapata, míg a Blue League-ben a négy csoport legjobb két-két együttese jut tovább a liga egyenes kieséses szakaszába, amely a negyeddöntővel kezdődik.
A győzteseket a Star, a Gold és a Blue League bajnokaivá nyilvánítják.
A Star Liga csoportjaiban az utolsó két helyen végző két klub az Arany Ligába kerül, az Arany Liga döntősei pedig a Star Ligába jutnak fel. Ugyanez történik a Gold és a Blue között is. A Blue League-ben a 32 klubból 20 kiesik, helyükre a nemzeti bajnokságokban nyújtott teljesítmény alapján kerül másik 20 egyesület. A bajnokságot hétközben és nem hétvégén játsszák majd, ami összeegyeztethetővé teszi a sorozatot a nemzeti ligákkal.