Ugyan még igazán komoly átigazolás nem volt a topcsapoknál a téli átigazolási időszakban, de valószínűleg ez változni fog, ahogy egyre inkább közeledünk a transzferperiódus végéhez. De miért nem kifizetődő általában, ha télen komoly pénzeket költenek a klubok? Erre próbálunk meg válaszolni a The Athletic elemzése alapján.
A téli átigazolási időszak remek lehetőség a gyengébben szereplő, esetleg keretbeli problémákkal küzdő csapatok számára, hogy erősítsenek, és a bajnokság második felében javítsanak a pozíciójukon. Általában azonban nem következik be a várt előrelépés.
Mi lehet ennek az oka?
A téli átigazolásokra sok esetben a pánik jellemző. A klubok olyan játékosokat akarnak, akik rögtön szállítják az eredményeket. Ha viszont a konkrét számokat nézzük, akkor az esetek túlnyomó részében ezek az eredmények nem jönnek:
- Egy elemzés szerint, ha egy csapat általánosan 30 millió fontot költ télen, akkor a tavaszi szezonban csak 0,1 ponttal szerez többet meccsenként. Ha ezt vesszük alapul, akkor a szezon második felében, vagyis 19 meccsen mindössze egy-két ponttal szereznek többet. Ami egyáltalán nem sok.
Klasszikus példa erre a 2013-as QPR esete. Az újévet úgy kezdte a csapat, hogy tíz ponttal tökutolsó volt a Premier League-ben. Az átigazolási időszakban aztán 60 millió fontnál is többet költöttek új játékosokra – hét éve ez azért komoly pénz volt még a PL-ben is –, de az eredmények nem jöttek a szezon második felében, utolsó lett a QPR a bajnokságban. Másik példa a 2018-as Stoke City vagy a tavalyi Fulham, mindkét klub pánikvételbe kezdett télen, a csapat teljesítménye mégsem javult.
Az olyan csapatok, amelyek alul teljesítenek és télen komolyabb pénzeket költenek átigazolásokra, általában támadókat, csatárokat keresnek, vagyis gólszerzőket. És logikusnak tűnhet egy olyan játékos megvételével kockáztatni, aki gólerős. Persze találunk bőven olyan példát is, amikor ez sikerült, de az esetek többségében nem ez történt.
A csapatok stratégiája az, hogy gólerős támadót vesznek télen. A statisztika viszont azt mutatja, hogy a télen vásárolt csatárok fele egyetlen gólt sem rúg a szezon végéig. Ennek ellenére a csatárok ára 20 százalékkal emelkedik télen a top öt bajnokságban.
Mondta Omar Chaudhuri futballelemző.
Az elmúlt években szerinte egyetlen telitalálat volt ilyen téren, ez az Arsenalhoz köthető, amikor megvette Pierre-Emerick Aubameyangot a Dortmundtól. Luis Suárez Liverpoolba igazolása, vagy Dzeko megvétele a Manchester City részéről összességében sikernek tekinthető, de ha csak az első félévüket nézzük, akkor ők is illenek a képletbe, hiszen előbbi négy, utóbbi hat gólt rúgott az első félévében.
Az igazság az, hogy a hatás sokkal kisebb, mint gondolnánk. Vegyünk egy csapatot, amely 15 pontot szerzett januárig, ennek a duplája 30, tehát még nagyjából plusz tíz pontra van szükségük, hogy ne essenek ki. Ha a Premier League statisztikáit nézzük, akkor egy gól megközelítőleg fél pontot jelent, tehát ha olyan csatárt sikerül igazolni, aki a szezon második felében 10 gólt rúg, akkor is csak öt ponttal szerez többet az adott klub.
Érvelt Chaudhuri.
Néhány évvel ezelőtt számos példa volt arra, hogy a legerősebb klubok komoly pénzeket költöttek télen. Elég Fernando Torres Chelsea-hez való igazolására (50 millió font) gondolni, de a Liverpool is télen szerződtette a már említett Suárezt és Andy Carrolt, a Manchester United szintén télen vette meg Juan Matát. De ha nem a Premier League-et nézzük, akkor rögtön beugrik Coutinho Barcelonába igazolása. Ezek közül egyedül Suárez klubváltása volt sikersztori. És úgy tűnik, hogy erre felfigyeltek a klubok is, amelyek egyre inkább óvatosak télen, megpróbálnak olcsóbban, körültekintőbben igazolni.
Eddig nyilván már többször a homlokodra csaptál és azt mondtad:
Oké, és Van Dijk? Őt is télen vette a Liverpool, és lazán az elmúlt évek legnagyobb telitalálata volt a hollandért 75 millió fontot fizetni.
Van Dijk esete azonban eltér a legtöbb téli transzfertől. Esetében – az Athletic szerint – kisebb volt a kockázat. A Liverpool nem kényszeresen sietve igazolta le a hollandot, a klub régóta figyelte a játékost, tisztában voltak (vagy legalább nagyon remélték), hogy egy olyan futballistát vesznek, aki hosszútávon is meghatározó láncszeme lesz a csapatnak. Ugyanez történt akkor is, amikor a Manchester City leigazolta Ayméric Laporte-ot, Guardiola hosszabb ideje figyelte a védőt, tudta, hogy tökéletesen illeni fog a rendszerébe.
Összességében ez a két eset inkább a kivétel és nem a szabály. Idézve egy játékosügynököt:
A legjobb futballisták nem váltanak télen klubot. A szezon közben vásárolt játékosok legtöbbször kérdőjelek, ha jó formában lennének, nem adnák el őket télen.
(Fotó: Getty Images; A cikk a The Athletic írása alapján készült)