Nem ő az első külföldi szakember, aki benézett a kulisszák mögé, majd elmondta, hol lehetne javítani, Bernd Storck a kishitűségre, Thomas Doll a tempóra, intenzitásra, Luis Castro a marketingre világított rá.

De Muijnck az utánpótlás szakmai részét nézhette közelről, ez alapján pontokba szedtük, hol látja a hibákat.

• „Korábban, amikor a szerződéshosszabbításomról tárgyaltam a klubbal, nem több fizetést kértem, hanem több pályát, jobb edzéslehetőségeket. Mindez azonban mit sem ér, ha hiányzik az utolsó lépés, vagyis hogy akadémistáink a megfelelő időben kapjanak szerepet az első csapatban.”

Erre reagált az újságíró, hogy hát a csapat alapembere a kispesti utánpótlásból kikerült Bobál Dávid, Baráth Botond, Nagy Gergő vagy Gazdag Dániel.

„Ők már egyáltalán nem fiatalok. Én tizenhét-tizennyolc éves játékosokról beszélek, akik közül többen is alkalmasak lennének arra, hogy az élvonalban játsszanak. Nem azt mondom, hogy egész meccseket, eleinte nyilván csak tíz-húsz percekre lenne szükségük, de nem egy percre kellene beállítani őket időhúzó csereként.”

• „Általánosságban egyébként a magyar futball egyik nagy problémájának az edzőképzés tűnik, mert elmarad a nemzetközi színvonaltól, noha azért látható előrelépés is.”

• „Társadalmi problémának vélem, hogy Magyarországon – Hollandiával ellentétben, amely nagyon más ezen a téren – az emberek félnek kimondani, mit gondolnak valójában, mert féltik a munkájukat. Én elmondtam az edzőimnek, hogy rossz vélemény nincs, mindenki mondja ki bátran, amit gondol.”

• „És azt sem tartom jónak, hogy egy utánpótlásedzőt elküldhetnek azért, mert nem nyer bajnokságot a csapatával, vagy néhány mérkőzésen rosszabbul szerepel a vártnál. Éppen azt kell az utánpótlásban dolgozó szakemberekkel is megértetni, hogy nem a győzelem a legfontosabb.”

• „Magyarországon 7 és 11 éves kor között hiányos a technikai képzés. Emiatt hatalmas űr tátong. Amikor tizennégy évesen az akadémiára érkeznek a gyerekek, nehezebb továbbfejleszteni őket, mert először is pótolni kell ezeket a hiányosságokat és túl nagy a különbség az egyes játékosok tudásszintje között.”

• „Csak hát a fránya eredménykényszer miatt nincs meg a megfelelő átmenet az utánpótlás- és a felnőttfutball között.”

• „Másrészt feltenném a költői kérdést: mi a magyar futballfilozófia, amit a magyar labdarúgás követni szeretne, ami kijelöli a futballról való gondolkodás és a fejlődés útját? Erre senki nem tudott eddig nekem válaszolni. [..]A magyarok okos, kreatív emberek. Látom a fiatalokon is. De nincs közös filozófia: mást képvisel a Honvéd, a Ferencváros, a Haladás. Hollandiában egy szisztéma van, minden edző ugyanazt tanítja”

A holland szakembert 2014 nyarán nevezték ki a Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatójának, előtte 22 éven keresztül dolgozott a holland utánpótlásban. A kispesti műhely az irányítása alatt kétszer nyerte meg a legrangosabb hazai utánpótlástornát, a Puskás-Suzuki-kupát (2015, 2016), illetve három korosztályos bajnoki címet ünnepelhetett.

A Honvéd ennyit reagált az interjúra:

„Nem kívánjuk nehézzé tenni egy volt munkatárs munkakeresési periódusát, így nem kívánunk nyilatkozni."

Ez egyben Magyarországon azt is jelenti, hogy a vezetés szerint komoly baj volt a hollanddal, de majd csak kicsit később sározzák be.

Itt a teljes interjú, igen tanulságos.

(Fotó: Honvéd Tv)