Tegyük a szívünkre a kezünket: nem lepődtünk meg. Na jó, talán egy kicsit, mert hittük, hogy egy négy éve még vb-elődöntőt, majd 2011-ben Bajnokok Ligája-döntő fújó spori legalább a bő keretbe befér. Mondjuk oda tényleg. Ám közben lepergett még két év, és Kassai Viktor csapatával együtt számtalan komoly hibát vétett. Perdöntő hibákat. Viszont legalább volt lehetősége hibázni, mert kapott meccseket, mégpedig nagyon komoly meccseket. Kivitték a 2012-es Eb-re, rendszeresen kapott BL- és El-meccseket, világbajnoki selejtezőkön dirigálhatott.

A 2012-es kontinenstorna után többen emlékeztek Kassaiék elképesztő hibáira, mint arra, ki nyerte az Eb-t, az Ukrajna–Anglia-meccsen az ukránoknak nem adta meg a szabályos góljukat, így a társrendezők a csoportkörben 1–0-ra kikaptak.

Legalábbis mindenki így emlékszik, ám az a teljes igazság, hogy ugyan a labda tényleg szemmel láthatóan túlhaladt a gólvonalon, ám az ukrán támadás viszont méteres lesről indult, eleve nem szabadott volna elengedni. Ez két, meccset eldöntő baki egy támadáson belül. Az Európa-bajnokságon. A rendező ország meccsén. A hibákat persze nem Kassai követte el, hanem segítői, a lest Erős Gábor, a gólvonal mögötti labdát Vad II István nem vette észre, de mivel egy csapatról van szó, a főnök viszi el a balhét.

Hazazavarták őket, majd ők meg, főleg Vad II, eltűntek. Az alapvonali asszisztens minden érdeklődést elhárított, Kassai pedig kissé meglepő módon nem érezte a hibáinak a súlyát, talán szerencsétlenül kezelte a botrány utóéletét. Ennek ellenére azonban rendszeresen foglalkoztatták a Bajnokok Ligájában Kassaiékat,  három meccset kaptak a csoportkörben, kettőt a kiesés szakaszban.

Tavasszal ismét rivaldafénybe került a magyar csapat, és sajnos ismét nem remek teljesítmény miatt volt velük tele a sportsajtó. A Bayern München–Barcelona-elődöntő első meccse (4–0) után mindkét óriásklub savazta Kassait, sajnos teljesen jogosan, botrányosan rosszul vezette a meccset. Minimum kettő, de inkább három Bayern-gól szabálytalan volt (Dante támaszkodott, Gómez lesen volt, Müller szabálytalankodott), a németek meg egy-két tizenegyest kértek számon, amiben szintén volt igazság.

Októberben is sokat emlegették a magyar játékvezető felmenőit, főleg török nyelven – Kassai a Juventusnak fújt be egy véleményes tizenegyest a Galatasaray elleni BL-meccsen.

“Ez egy furcsa meccs volt, csakúgy, mint a büntető. Nem hiszem, hogy a Juventus e nélkül képes lett volna gólt szerezni ellenünk, ráadásul nem is kellett volna megítélni a tizenegyest“ – nyilatkozta akkor Roberto Mancini, a Galatasaray edzője, akinek sajnos a szavai messzire hallatszanak.

Kassai az IFFHS szerint 2011-ben még az év legjobb játékvezetője volt, sőt, még tavaly is dobogóra került, most viszont körön kívülre. Úgy fest, az idő nem szépítette meg a történteket, az ukrán–angol-meccset nem bocsátották meg neki, és sajnos utána is sorra jöttek a hibák. Ha volt lobbi ellene, akkor az erős lehetett, egy ukrán–spanyol (és talán német) összefogás ellen nehéz nyerni. Arról nem beszélve, hogy az UEFA játékvezetői bizottsága kifejezetten nem szereti, ha egy játékvezető többször ugyanabba a folyóba lép. Hibázni lehet, nehéz is anélkül, de legalább tanuljon belőle.

Legutóbb a 2006-os világbajnokságon nem volt magyar játékvezető, a legnagyobb sikert pedig húsz éve, 1994-ben könyvelhettük el, ekkor Puhl Sándor fújhatta a Brazília–Olaszország világbajnoki döntőt.

Kassai Viktor azt nyilatkozta, dacosabb és még elszántabb lesz, így remélhetjük, nem kell újabb két évtizedet várni egy ilyen sikerre, és legalább játékvezetőként ott lehet a magyar foci a világ élvonalában. De a dac és az elszántság már nem elég. Varga László, korábbi FIFA-partjelző kezdő kora óta ismeri Kassait, és ő úgy látja, külső behatásra rengeteget változott a személyisége, nem jó irányba, és szintén panaszkodott az Eb-baki utáni kommunikációra.

Szóval a dac kevés lesz, több szerénység és alázat is kelleni fog, Viktor!

Már most fogadhatsz a vébé végső győztesére!