A száraz tény az, hogy Jordan Henderson elfogadta a szaúdi al-Ettifaq szemérmetlenül magas fizetési ajánlatát, mint oly sokan az elmúlt hetekben. Csakhogy Henderson lépése jóval túlmutat a pénzen, a kapzsiságon, vagy akár a futballon.
A Liverpool 33 éves csapatkapitánya sok mindennek ellenállt az elmúlt években, de most a kísértésnek nem tudott. A heti 900 ezer dolláros fizetés beillesztette egy Excel-táblába és addig húzogatta a sorokat, jelölgette a cellákat és nyomta az AutoSzum gombot, amíg ki nem jött, hogy a leendő unokájának a második exfelesége is aranykanálból fogja szürcsölni a gravy mártást.
Az ő esetében valahol érthető, hogy nem szívesen hajol el az éves szinten majdnem 50 millió dollár elől, elvégre utolsó éveit tapossa a topfutballban. Csapattársa, Fabinho még a legjobb éveit éli, mégis elköltözik a Közel-Keletre, de a 26 éves Rúben Neves és a 28 éves Milinkovic-Savic is. Én ettől émelygek, de mielőtt kiírom magamból, megvárom a nyár a végét. Vagy amíg kipukkan a lufi – ha és amennyiben megtörténik.
De Henderson lépése akkora felbolydulást okozott Liverpoolban, sőt szinte az egész világon, hogy nem nézhetünk félre, pláne ezen a hétvégén. Jordan Henderson ugyanis a LMBTQI+-közösség elkötelezett támogatója (volt?), a másság elfogadásának szószólója. 2019-ben a The Athleticnek adott interjújában a Premier League Rainbow Laces kampánya mellett így szólalt fel:
Hiszem, hogy ha látsz valami rosszat, amely során egy másik emberi lény kirekesztve érzi magát, akkor mindenáron ki kell állnod mellette. És neked is megvan a felelősséged, hogy edukáld magad, jobban megértsd az általuk tapasztalt kihívásokat. Ez az álláspontom a futballban jelen lévő homofóbiáról. Mielőtt futballista vagyok, szülő, férj, apa és testvér vagyok, és barátja mindazoknak, akik az életemben oly sokat jelentenek számomra. Ha valakinek megtiltják, hogy focizzon, meccsre járjon, csak azért mert felvállalja önmagát – ennek pusztán már a gondolata is feldühít. Rejtőzködjenek? Ezt kéne elfogadnunk? Sajnos az LMBTQ-közösség számos tagja ezt érzi, elmondják nekünk. Meg kell őket hallgatnunk, támogatnunk kell őket, és azon kell dolgoznunk, hogy megkönnyítsük a helyzetüket.
Nyilatkozta Henderson 900 ezer dollárral innen. Most pedig rábólintott a szaúdi kormány ajánlatára, miközben köztudott, hogy Szaúd-Arábiában hátrányosan megkülönböztetik az e közösségbe tartozókat,
az LMBTQI+-jogokat a szaúdi kormány nem is ismeri el.
Sőt, ez még finom megfogalmazás, hiszen a homoszexualitást és a transzneműséget arrafelé erkölcstelennek és illetlennek tekintik, a helyi „törvények” a homoszexuális cselekményeket korbácsolással, deportálással, pénzbírsággal vagy akár halálbüntetéssel, életfogytiglani börtönnel is büntethetik. De alkalmaztak már kémiai kasztrálást is az országban. Az emberi jogi szervezetek jelentései szerint számtalan támadás és közösségi erőszak érte az LMBTQI+-közösségbe tartozó személyeket.
És akkor arról még nem beszéltünk, hogy arrafelé még véletlenül sincs női egyenjogúság, ők eleve kirekesztve élnek az országban.
Mindezek után Hendersonnak most bele kell néznie a tükörbe a döntése után. És nem feltétlenül azért, mert a liverpooli LMBTQ szurkolói csoport közleményben jelentette be, hogy „megdöbbentek és aggódnak” Jordan Henderson tervezett szerződése miatt – hanem a saját értékei, szavai és tettei súlya miatt.
Henderson ugyanis eddig nemcsak beszélt az elveiről, hanem tettekben is megnyilvánult.
A 2021-es LMBTQI+-díjátadón a „Football Ally” díjra jelölték, miután az előző évben támogató tweetet írt a Liverpool 17 éves, homoszexuális szurkolójának, Keith Spoonernek.
„You’ll never walk alone Keith” – üzenete a labdarúgó, majd hozzátette: „Ha a #RainbowLaces karszalag viselése akár csak egy embernek is segít, akkor az előrelépés. Mindenkit szeretettel várunk a Liverpool Football Clubban.”
You’ll never walk alone Keith. If wearing the #RainbowLaces armband helps even just one person then it’s progress. Everyone is welcome at Liverpool Football Club. Hope you enjoyed the game tonight. #YNWA https://t.co/TfIhASribZ
— Jordan Henderson (@JHenderson) December 6, 2020
Merthogy Henderson büszkén viselte a szivárványos karszalagot, amiért Szaúd-Arábiában lehet, hogy börtön várna rá. Most viszont örömmel hívták oda focizni, ő pedig nem sokáig gondolkozott, hogy rábólintson, így konszenzusos alapon, csendben, de határozottan folytatódik a sportmosás*, miközben Hendersonnak hirtelen már nem lett annyira fontos, hogy ahol majd éltetik a lelátóról, ott disdashába öltözve, szandállal homokba tiporják az emberi jogokat.
Szóval a pénz beszél, a kéz pedig kezet most, Jordan?!
(Forrás: The Athletic, Benyóblog; fotó: Alex Livesey/Getty Images)
*egy elnyomó rendszer a sport támogatásával akarja javítani a megítélését.