Nem a döntő volt a harmincegy éves Szilágyi Áron legnehezebb asszója a tokiói olimpián: könnyedén, 15–7-re verte olasz Luigi Samelét. Magabiztosan kezdett, pillanatok alatt 3–0-ra elhúzott, s bár a rivális ekkor szépített, a magyar vívó könnyedén adta az újabb tusokat, és 7–1-re elhúzott. Samele ekkor magára talált, sikerült 7–5-re szépítenie, de a pihenő előtti utolsó találat ismét Szilágyié volt (8–5).

A szünet után újabb egylámpás magyar találatok következtek, az olasz 12–5-nél megpróbált ismét bravúrt bemutatni, de ezúttal csak két találatra futotta az erejéből, egyenlíteni és fordítani nem tudott.

Szilágyi a győztes tus bevitele után összeölelkezett edzőjével, Decsi Andrással, majd egy magyar zászlót a feje fölé emelve ünnepelt, miközben a helyszínen jelen lévő maroknyi magyar tábor éltette.

London és Rio de Janeiro bajnoka fölényes győzelmekkel menetelt az elődöntőig, de ott a georgiai Sandro Bazadze nem volt könnyű ellenfél. „13–13-nál dőlt el, hogy ki nyeri meg ezt a csatát. 14–13-nál már látszott, hogy indiszponált az ellenfelem, addig viszont nagyon kemény csörte volt, végig vért kellett verejtékezni. Nyugodt tudtam maradni, szerintem ennek köszönhető, hogy a végén jó akciókkal tudtam előrukkolni" – mondta Szilágyi.

Szilágy Áronon kívül eddig négy nagyszerű elődjének – Fuchs Jenőnek, Kárpáti Rudolfnak, a szovjet Viktor Krovopuszkovnak és a francia Jean-Francois Lamournak – sikerült megvédenie a címét férfi kardban, de egyéniben a triplázás Szilágyi előtt még senkinek nem jött össze; sőt, a férfiaknál a többi fegyvernemben sem akadt még olyan, aki ugyanabban a szakágban háromszor győzött volna az egyéni versenyben.

Szilágy szerényen nyilatkozott a verseny után:

(Fotó: Illyés Tibor/MTI)