Michael Jordan a legtöbb rajongó számára egyet jelent a kosárlabdával és a győzelemmel. Sokan minden idők legjobb játékosának tartják, és ezzel mi sem vitatkozunk. Jordan legendás teljesítményeit feleleveníteni mindig kellemes dolog. Ezt tesszük most, összeszedtük a hatszoros NBA-bajnok pályafutásának tíz olyan pillanatát, amelytől rögtön feláll a szőr a karunkon.

Jordanre általában úgy hivatkozik a legtöbb szakértő és szurkoló, mint minden idők legnagyobb kosárlabdázója, a történelem egyik legnagyobb győztese, aki zseni volt, de még ennél is nagyobb erényének számított, hogy mindennél jobban utált veszíteni. Hatszor nyert NBA-bajnokságot, döntőt egyet sem veszített és mind a hat alkalommal a finálé legértékesebb játékosa volt. Ha felmerül a minden idők legjobbja-kérdés, akkor leegyszerűsítve ezeket az érveket hozzák fel Jordan mellett, na meg azokat a legendás momentumait a pályán, amelyek valóban páratlanok. Összeszedtünk tízet ezek közül. Sorrend nincs, és persze azt is tudjuk, hogy húszas, harmincas lista is lehetne.

Isten Michael Jordan képében

Danny Ainge és Michael Jordan 1986-ban

Minden idők egyik legkiválóbb NBA-csapata volt a 80-as évek végén a Boston Celtics, három bajnoki címet nyert, olyan nevekkel, mint Bird, Parish, McHale, Ainge vagy Dennis Johnson. Az 1988-as rájátszásban a még akkor csak épülő, maximum középcsapatnak nevezhető Bullsszal játszott a Boston, és végül simán tovább is ment. A párharc második meccse viszont a mai napig legendás, Michael Jordan 63 pontja miatt – most is rekord az NBA-rájátszásban.

A meccset követően Larry Bird a következőt mondta:

„Nem hiszem, hogy bárki is képes lett volna hasonló teljesítményre. Azon a napon Istent láttuk a pályán Michael Jordan képében.”

Az első bajnoki cím

Jordannel kapcsolatban mindig előjön, hogy egyetlen döntőt sem veszített el, és hogy hat bajnoki címe van. A csúcsig vezető út azonban egyáltalán nem volt könnyű. Hiába volt éveken át egyénileg kivételes, a csapatsikerek egészen 1991-ig, 27 éves koráig nem jöttek. Ekkorra állt össze egy versenyképes csapat Chicagóban, és ekkor értette meg igazán Jordan, hogy csapatjátékosként is fejlődnie kell, nem elég, ha egyénileg ő a legjobb.

Az első bajnoki cím tehát különleges volt, azért is, mert a Lakers ellen sikerült felérnie a csúcsra Jordannek és a Bullsnak. A fordulópont a döntő második meccse volt, 33 ponttal, 13 lepattanóval és hét gólpasszal zárt, a Bulls pedig ezt követően már nem állt le. Zsinórban négy meccset nyert, Michael Jordan és a Chicago először lett az NBA bajnoka.

Az utolsó dobás

Jordan a csapattársaival az 1998-as döntő utolsó meccse előtt

Jordant szinte mindenki a Bullsszal azonosítja, pedig a 2000-es évek elején még visszatért egy időre levezetni a Washingtonba. Ennek ellenére az 1998-as Utah Jazz elleni döntő hatodik meccsének utolsó játéka úgy vonult be a kosárlabda történelmébe, mint Az utolsó dobás. 5,2 másodperccel a vége előtt dobta be a győztes kosarat MJ, miután nem sokkal korábban labdát szerzett Karl Malone-tól. 45 ponttal zárt, akkor úgy tűnt, hogy megcsinálta a tökéletes karrier-befejezést. Végül ez módosult a tökéletes chicagói karrier-befejezésre, de a pillanat nagyszerűségéből semmit nem vesz el így sem.

Mutombo átzsákolása

Jordan legendás a trash talkjáról – is. A Last Dance tele van olyan pillanatokkal, amikor elmeséli, hogyan motiválta magát azzal, hogy mások mit mondtak neki, hogyan viselkedtek vele. Röviden: nem volt okos dolog felhúzni Jordant, mert ilyenkor még a szokásosnál is kegyetlenebb és motiváltabb lett, és általában ő jött ki jól ezekből az arcoskodásokból.

Dikembe Mutombo a 90-es évek egyik legjobb védője volt, kiváló blokkoló. A védjegye az volt, hogy a blokkjai után mindig megrázta a mutatóujját, jelezve, hogy ő nem az a csávó, akit csak úgy át lehet zsákolni, be lehet menni mellette a gyűrűhöz. Jordannek persze ez is sikerült, és a Mutombóval szembeni zsákolása után ő mutatta be a legendás ujjal mutogatást. Később erre azt mondta Mutombo, hogy azért annyira nem bánja, mert MJ-nek hét évébe telt, amíg végre átzsákolta őt. Legendás zsákolás, legendás reakcióval.

The Flu Game

Michael Jordannek segít lejönni a pályáról csapattársa, Scottie Pippen

Az 1997-es NBA-döntőben a Chicago Bulls és a Utah Jazz 2–2-vel állt, vagyis jött az ötödik meccs, amely előtt Jordan megbetegedett. A meccset megelőző napon délután két órakor szólt az egyik edzőjének, aki összegörnyedve, betegen találta a szállodai szobájában a kosarast. A legenda szerint egy pizzától ételmérgezést kapott, az orvosok azt mondták neki, esélytelen, hogy játszani fog.

Másnap az erőtlen, lázas Jordan vállalta a játékot, csapata legjobbja volt, a vezetésével és a 38 pontjával a Bulls megnyerte a meccset. 44 percet játszott, gyakorlatilag mindent kiadott magából.

Ő sem hitte el, hogy nem tud hibázni

A Flu Game-re már visszatekintettünk, most a The Shrug következik. A friss bajnok Bulls és Jordan 1992-ben a Portland ellen védett címet. A sorozat első meccsén utóbbi konkrétan berúgta az ajtót, miután nem tudott hibázni az első félidőben. Hat triplát dobott be, végül 38 ponttal zárt. Az első félidő végén volt az ikonikus jelent, amikor egy elsüllyesztett tripla után csak megvonta a vállát, mintha csak azt mondta volna: Bocs, nem tehetek róla, ennyire jó vagyok, ma nagyon megy!

A dobás

Különleges pillanat lehet az, amelyet az amerikai sajtó A dobásnak nevezett el. És valóban az is. Az 1989-es playoffban a Bulls még mindig egy tehetséges, de a bajnoki cím megszerzésére nem kész csapat volt. Michael Jordan viszont már ekkor is őrülten akart nyerni, megszállottja volt a győzelemnek, ahogy egész karrierje során. A rájátszás első körének döntőmeccsén két másodperccel a vége előtt egy ponttal vezetett a Cavaliers. Ekkor kapott labdát Jordan, akinek a keze nem remegett meg, bedobta a meccsnyerő duplát Craig Ehlo felett, ezzel azonnal elhallgattatta a clevelandi közönséget.

Jordan győztes dobását követő ünneplése és a földre rogyó Ehlo látványa az NBA történelmének egyik legemlékezetesebb pillanata.

Visszatértem!

Michael Jordan 1996-ban

Ha a 90-es évek közepén létezett volna a közösségi média, akkor Jordannel lett volna tele folyamatosan az internet. Nem volt Twitter, Instagram, TikTok és hasonlók, de ha lett volna, akkor ezek felrobbantak volna 1993-ban, amikor mindenkit sokkolt a visszavonulásával. A döntésében több tényező is közrejátszhatott, egyrészt úgy érezte, elért mindent, másrészt gondjai voltak a szerencsejátékkal, és az apját is ekkor gyilkolták meg.

Jött egy – a kosárlabda karrierjéhez mérten – gyenge baseballos kitérő, 1995. március 19-én pedig talán minden idők legzseniálisabb egymondatos sajtóközleménye. David Falk, az ügynöke azt akarta, hogy az NBA-be való visszatérését egy profin megfogalmazott sajtóközleményben jelentsék be. Jordan végül másképp döntött, kiküldték a hivatalos bejelentést, amiben csak annyi állt:

Visszatértem.

A többi meg történelem, Jordan vezetésével újabb három bajnokságot nyert a Bulls.

Apák napi bajnoki cím

Jordan kapcsolata az apjával bonyolult volt. Gyerekként a kis MJ többször csalódást okozott apjának azzal, hogy nem igazán értett olyan dolgokhoz, amelyek James Jordan számára a férfiasságot jellemezték – például az autószereléshez. MJ kibontakozásával, sikereivel azonban a kapcsolatuk is javult, köztudott volt, hogy Michael Jordan számára rengeteget jelentett az apja, akit 1993-ban lelőttek.

Három évvel később a Seattle elleni NBA-döntő hatodik meccse épp Apák napjára esett. Jordan és a Bulls nyert, negyedik bajnoki címüket szerezték meg. A döntőt követően Michael Jordanben felszabadultak az érzelmek, ikonikus felvétel, ahogy a síró Jordan a Larry O'Brien-trófeával a földön fekszik és sír.

Air Jordan a Dream Teamben

Jordan, Johnson és Draxler a Dream Teamben

Egy másik kosárlegenda, Magic Johnson mesélt egy történetet Jimmy Kimmelnél néhány évvel ezelőtt, ami szerinte minden idők legzseniálisabb dobását eredményezte. Az 1992-es olimpián a Dream Team mindenkit lemosott a pályáról, az ellenfelek nem késztették versengésre őket, de a csapaton belül azért jelen volt a rivalizálás.

Egy edzőmeccsen Johnson és Jordan egymás ellen játszott, Johnsonék elhúztak néhány ponttal, ekkor odament az irányító MJ-hez, és azt mondta, ha most nem kapcsol Air Jordan-üzemmódba, akkor csúnyán kikapnak. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek után mi következett. Jordan előbb elsüllyesztett néhány triplát, majd jött a dobás, amit Magic Johnson az általa látott legszebbnek tart. A Dream Teamről beszélünk, korszakos játékosok voltak a csapatban. Michael Jordan azonban még ott is más liga volt. Johnson szerint az edzés végén Jordan felugrott egy ziccernél, és olyan sokáig volt a levegőben, hogy az szinte elképzelhetetlen, majd amikor a védekezni próbáló David Robinson már leérkezett a földre, Air Jordan egy 360-ast zsákolt. Magic Johnson szerint a komplett Dream Team csak kereste az állát ezután.

Tovább folytatva a nosztalgiát:

58 éves Michael Jordan, ezért megmutatjuk karrierje 50 legszebb megmozdulását

Vigyázat, mert nagyon komoly nosztalgiát előidéző videó következik.

(Fotók: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Rangsorba állítottuk 2024 tíz legjobb futballistáját

Carlo Ancelotti lett az év legjobb klubedzője

Megvan Schäfer András idénybeli első gólja

További cikkeink a témában