„A szurkoló is hozzátartozik a mérkőzésekhez, ezért érdemes neki is felkészülnie!” – Nagy Sándor sportpszichológussal készülünk fel az Eb-pótselejtezőre, aki segít megérteni a drukkerek és a csapat lélektanát.
Csütörtökön szurkolói táborrá változik az ország. Október 8-án este a szurkolóknak is érdemes topon lenniük, amikor a magyar válogatott Eb-pótselejtezőt játszik Bulgária ellen. Hiszen jóval többek ők, mint szemlélők:
„A szurkolók azonosulnak a csapattal, így nemcsak a pályán, de a szurkolók körében is egyfajta mérkőzés zajlik”
– mondja Nagy Sándor sportpszichológus.
A szakember a szurkolás lélektanáról, a sportolók és a drukkerek közötti kohézióról mesélt a meccs előtt egy üveg egyedi, szurkolói címkés Coca-Cola mellett egy kávézó teraszán.
Hogyan tekint a labdarúgásra, mint sportágra egy pszichológus?
– A labdarúgás a legnépszerűbb sportágak egyike, hazánkban és a világon egyaránt. A FIFA-nak több tagországa van, mint az ENSZ-nek. Pszichológiai szempontból a csapatsportok egyfajta társadalmi szerepjátékként tekinthetők, és a mérkőzés egy szimbolikus harc, szabályozott keretek között. Az Európa- vagy a világbajnokságokon fokozódik az érzelmi töltése a meccseknek, mivel nemzeti csapatok küzdenek, ezért ezek felfokozott jelentőségűek a szurkolók számára.
Tágabb értelemben pedig a foci egyszerre játék, sport, munka, művészet, hiszen ahogy mondani szokták, a játékosok egyfajta labdazsonglőrök.
Egyébként a szóhasználat is érdekes, amikor úgy fogalmazunk egy mérkőzés kapcsán, hogy az sorsdöntő. Már a szó maga is megemeli az érzelmi hőfokot, a mérkőzés előtt is.
Mennyire játszanak szerepet a csapatok sikereiben a szurkolók, és fordítva?
– Számokkal igazolható, hogy ha egy csapat hazai pályán játszik, 60–70% közti arányban ők nyernek. Azt is szokták mondani, hogy a közönség a csapat 12. játékosa, hiszen a teljes tábor nagyon fontos plusz erőt ad a csapatnak.
A játékosok és drukkerek viselkedése kölcsönösen hat egymásra. A szurkolók társas támaszt nyújtanak egymásnak és a játékosoknak is.
Amikor a csapat tudja, hogy tömegek állnak mellettük, az segít eloszlatni a stresszt a számukra, segít az ellenféllel szembeni küzdelemben. Ez – ahogy a pszichológus szakma mondja – a coping, vagyis a megküzdési képességet növeli.
Sőt, a szurkolótábor még a játékvezetésre is hatással lehet, a bírók ugyanis, főleg tudat alatt, a tömegnyomásnak próbálhatnak megfelelni és gyakran ahhoz alkalmazkodó döntéseket meghozni.
Az önmagukat a klubbal, csapattal azonosító szurkolók számára pedig a tét nem csupán az, hogy nyer-e csapatuk, vagy hogy előrébb végez-e a tabellán, hanem az is, hogy ők is átélhessék a sikert, részesei lehessenek.
A játékosok teljesítménye arra is kihat, hogy hogyan reagál a táboruk. Például ha mindkét csapat jól teljesít és szoros küzdelemben dől el a meccs, akkor a „vesztes” tábor is talán könnyebben elfogadja a vereséget is. Ha pedig mindkét csapat gyenge játékot nyújt, akkor a két csapat szurkolótábora unalomszerű állapotba kerülhet, és előbb-utóbb szórakoztatni kezdi saját magát, egymást, vagy izgalmat keresve rendbontásba kezdhet.
Idén nem lehetnek ott személyesen a szurkolók a sorsdöntő mérkőzésen. Hogyan hat a játékosokra, ha nincs a közvetlen közelükben a táboruk?
– A világjárvány okozta bizonytalanság a sportolók felkészülését és teljesítményét is befolyásolja. Egyfelől az immunrendszer nemcsak biológiai, hanem pszichológiai szempontból is támogatásra szorulhat. A pszichoimmun fontos tényező, hiszen közvetlenül befolyásolják egymást a testi állapottal.
Másfelől egy üres stadion egészen más érzetet kelt a csapatokban, mint a szurkolókkal, azok energiáival is teli helyszín. Az üres stadionoknak amolyan “edzőmérkőzés” jellege van – még a téttel bíró meccsek esetében is. Ilyenkor hiányoznak a körítések, melyek a mérkőzés hangulatát megadják, elvész a szurkolók ráhatása. Ezt az új helyzetet meg kellett tanulni kezelni.
Ezt már az elmúlt hónapokban is próbálták orvosolni, például a szurkolók kartonra nyomtatott fotóival, hanghatásokkal, a stadion kivetítőin lejátszott felvételekkel, a stadion falai közé bejuttatva a szurkolókat jelképesen és audiovizuálisan.
Ebből is láthatjuk, hogy egy-egy meccsnek a légkörét, hangulatát a szurkolók tudják igazán megadni.
És hogyan élik meg a szurkolók, hogy nem lehetnek ott? Meg tud maradni a sportesemény közösségi élménynek?
– Amennyiben a szurkolók nem lehetnek jelen fizikailag, úgy azt az érzetet kell erősíteni, ami a mérkőzések hangulatát a lehető legjobban visszaadja. Beleértve a felfokozott várakozást, a mérkőzések előtti rituálékat, a meccsek alatti közös szurkolás lehetőségét, és a meccsek utáni sikerek ünneplését, vagy kudarcok feldolgozását is.
Igazából eddig sem csak azok szurkoltak, akik a stadionban nézték a meccseket. A járvány előtt is sokan otthon a TV előtt, vagy online közvetítésben követték, vagy épp a bárok, klubok, pubok, a törzshelyek kivetítőin.
A közösségi élmény megtartásában most is sokat segíthetnek a csapattal való azonosulási formák, kellékek (mezek, sapkák, címerek, zászlók) mellett a stadionon kívüli kisebb létszámú, biztonságos férőhelyeket nyújtó, kivetítős szurkolói „pontok”, helyek (éttermek, pubok, bisztrók, teraszok, terek). És minden olyan eszköz, ami az egybetartozás érzésének megteremtését segíti: ahogy például a Coca-Cola erre az alkalomra készített, szurkolói címkés palackjai a vendéglátóhelyeken a közös meccsnézés élményeinek növeléséhez járulnak hozzá.
Akkor így is élmény lehet a pótselejtező?
– Amellett, hogy jó lesz, előnyünkre is válik. A focinak, mint sportnak a szerepe többek között az, hogy megtanítson minket küzdeni és felállni.
A válogatott sikeres szereplése plusz energiát adhat az egyén saját mindennapi életéhez. Egyfajta mintát nyújt a körülményekkel megbirkózásra, és lehetőségeket ad a siker elérésére. Mindezeken keresztül az egyéni stressztűrő képességet is segít javítani, hogy rugalmasabbak, ellenállóbbak, lazábbak legyünk a fenyegetettség ellen, és feltöltsük a mentális stabilitást.
Ahogy a mindennapi életben bevált örömforrás és stresszoldó tevékenység lehet az eves-ivás, úgy a mérkőzéseken átélt feszültség csökkentésére is bevetik a szurkolók a kedvenc ételeiket, italaikat, legyen az épp egy sör vagy Coca-Cola, akár otthon, akár szurkolói törzshelyeken.
A mérkőzések bármilyen platformon való nyomon követése mentálisan és fizikailag is pozitívan hat az egyénre és a tömegre. A szurkolótársakkal és a válogatottal való összetartozás érzése így is megélhető – érdemes most is megtapasztalni, és élvezni a támogató hatásait.