A videojáték ma már sokkal több egyszerű szórakozásnál, komoly üzletág, óriási pénzdíjakkal, igazi sztárokkal és még nagyobb potenciállal.
Már rég nem ott tartunk, hogy a videojátékok csak a gyerekeknek szólnak és egyszerű szórakozásként funkcionálnak. Persze a legtöbb játékos még mindig hobbiból ül le a konzol vagy a számítógép elé, de közben van egy olyan réteg, amely az egész életét arra teszi fel, hogy profi gamer legyen, a világon a legjobbak közé kerüljön, és ha egy igazán népszerű játékban ér el kiemelkedő eredményeket, akkor garantáltan anyagilag is jól jár. Mindez mellé olyan népszerűség társul, ami majdnem a híres zenészek, színészek, sportolók szintjén van.
Videojátékok játszásából kétféle módon lehet megélni. Az egyik opció az, ha valaki kiemelkedően jó az adott játékban, versenyszerűen űzi, aminek köszönhetően leszerződteti valamelyik igazán nagy e-sport csapat. Pénzdíjas versenyeken vesz részt, plusz állandó fizetése van a klubjától. A másik opció a streamer, vagyis, aki online közvetíti, ahogy játszik. Nála nem létfontosságú, hogy kiemelkedő játékos legyen, jobban számít a karaktere, mennyire tud szórakoztatni, mennyire érdekes az, ahogy játszik és közvetít egyszerre. Persze a kettőt lehet azért egyszerre is űzni, vannak olyan profi játékosok, akik a versenyzés mellett napi szintén streamelnek is.
Az e-sport mai formája a ’90-es évek végén vált ismerté, de az igazi robbanás természetesen csak később jött, ahogy egyre elterjedtebbek lettek a konzolok, számítógépek és ezáltal a videojátékok is. Ázsiából indult, Dél-Korea az egyik első fellegvár, de később az USA és Európa is becsatlakozott. Ma meg már ott tart, hogy az első számú platformon, Twitchen több százmilliós megtekintésnél járnak a legnépszerűbb játékok és játékosok.
A tavalyi év talán legnagyobb szenzációja a Fortnite volt, amelynek a legnépszerűbb játékosa Ninja, akinek a csatornája már most majdnem 370 millió megtekintésnél jár, volt olyan adása is, amikor egyidejűleg 667 ezren nézték, ahogy játszik, és többek között a rapper Drake-kel is streamelt. Ami azt mutatja, hogy a gaming és az e-sport már nem egy elszigetelt világ, ahol pattanásos, befele forduló tinik vannak, hanem egy komoly üzletág, amelynél nem túlzás azt állítani, hogy a határ a csillagos ég.
- Ninja és Drake a Fortnite-tal:
Néhány hónappal ezelőtt mi is megírtuk, hogy egy Call of Duty-játékos szakított a szupermodell barátnőjével, mert a karrierjére akart fókuszálni.
Nyilván lehet kritizálni ezért, de ez a történet jól megmutatja, hogy mennyire komoly meló van az e-sportban. Az egyik legismertebb League of Legends-játékos, akit minden idők egyik legjobb e-sportolójának tartanak, Faker (Lee Sang-hyeok) például napi 12-15 órát készül és játszik, ami brutális mennyiség, de az átlag e-sportolók sem készülnek ennél sokkal kevesebbet. Három világbajnokságot nyert, 22 évesen igazi legenda. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit keresett eddig, de az ismert, hogy csak a pénzdíjas versenyeken 1,2 millió dollárt nyert, és több olyan pletyka is volt korábban, hogy több millió dollárt ajánlottak neki azért, hogy klubot váltson.
Egy 2018 eleji cikk szerint egyébként a Dota 2 fizet a legjobban, a listán KuroKy (Kuro Takhasomi) az első, aki a cikk megjelenéséig majdnem 3,5 millió dollárt keresett csak a pénzdíjas nyereményeivel. Fontos kiemelni, hogy ezek a számok a pénzdíjakat jelentik, amiben még nincs benne a játékos klubjától kapott gázsija, a szponzorpénzek és a streameléssel, Twitchen keresett összegek.
Ez csak néhány példa, de azért leszűrhető az e-sportban rejlő óriási potenciál. És az sem kizárt, hogy néhány éven belül az atlétika és az úszás mellett
gamereket fogunk látni az olimpián.
A NOB elvileg nyitott az ötletre, amivel rengeteg fiatal nézőt tudna bevonzani, és nem kizárt, hogy a következő vagy a 2024-es olimpián már a League of Legends, esetleg a Fortnite is szerepet kap. A becslések szerint egyébként 2017-ben az e-sport bevétele majdnem 700 millió dollár körül volt, ez a szám 2020-ra pedig elérheti az 1,6 milliárdot.
Magyarország egyelőre még közel sem számít e-sport-nagyhatalomnak, de az sem mondható, hogy nincs fent a térképen. A tavalyi V4 Future Sports Festivalon Fifa 18-ban például óriási meglepetésre a 17 éves Szirtesi Gábor, azaz Gabinho tudott nyerni, aki így 40 ezer euróval gazdagodott. LoL-ban meg ott van Kiss Vizicsacsi Tamás, aki az egyetlen LCS-ben játszó magyar, vagy a legjobban kereső magyar e-sportoló, a CSGO-s Böröcz Deadfox Bence, aki eddig összesen kábé 22 millió forintot nyert.
És a legújabb magyar e-sport eredmény, ami Vácz Anna Ráhel nevéhez fűződik, a 21 éves PUBG-játékos most jutott ki egy nemzetközi tornára, de mindenképp meg kell említeni Bereznay Dánielt is, aki a virtuális F1-ben ért el szép eredményeket.
Sőt, 2018 őszétől a Corvinuson már e-sport képzés is van, az adatok szerint majdnem 500 ezer magyar foglalkozik viszonylag rendszeresen a videojátékokkal, így arra is van igény, hogy egyetemi környezetben foglalkozzanak a témával a diákok. Közben egyre több e-sport csapat indul, a legutóbbi időszakban főleg fifában.
Vagyis az e-sportot illik komolyan venni minden szempontból. Itt is vannak zsenik, tehetségek, akik a maguk kategóriájában képesek arra, amire Messi vagy Michael Jordan futballban, kosárlabdában. Az e-sportban is komoly áldozatokat hoznak a legjobbak, teljesen az adott játéknak szentelik az életüket, rengeteget készülnek, mentálisan és fizikálisan egyaránt – már rég nem arról szól a történet, hogy unalmukban kockulnak a gép előtt. És ez az őrület a jövőben csak fokozódni fog, már most arénák telnek meg egy-egy komolyabb verseny döntőjében, közben online akár több százezren is követik az eseményeket.
- A League of Legends világbajnokságának idei megnyitója: