Új sorozatunkban itt a Playeren bemutatjuk a sportvilág legismertebb és legmegosztóbb összeesküvés-elméleteit. Az első részben az 1998-as franciaországi világbajnokság döntője lesz a téma, de nem a finálé és a franciák domináns focija, hanem Ronaldo döntő előtti rosszulléte, és egy máig be nem bizonyított sztori, amiben a Nike-nak is komoly szerep jutott.
A sorozattal a célunk a szórakoztató ismeretterjesztés, a mostani és a következő hetekben megjelenő részekben sem lesznek olyan történetek, amelyek száz százalékig bebizonyítottak, ugyanakkor a témákban összeszedtük a legmegbízhatóbb forrásokat.
Az 1998-as világbajnokság döntőjét a címvédő Brazília játszotta a házigazda Franciaországgal. Brazília két győzelemmel és egy vereséggel zárta a csoportkört, majd a 16 között Chilét, a nyolc között Dániát, az elődöntőben Hollandiát ejtette ki. A brazil válogatott legnagyobb sztárja a mindössze 21 éves Ronaldo Luis Nazário de Lima, azaz Ronaldo volt. A fiatal csatárzseni már a 94-es vébén ott volt a keretben, de nem játszott, így ugyan világbajnokként érkezett Franciaországba, de mégis úgy, hogy az előző csapatnak nem volt meghatározó tagja. Nem úgy az 1998-asnak, aminek gyakorlatilag a legnagyobb sztárja volt, a döntőig vezető úton négy gólt rúgott, és később megkapta a világbajnokság Aranylabdáját is. A franciáknál eközben épp kialakulóban volt az aranygeneráció, de úgy érkeztek Zidane-ék a hazai vb-re, hogy a négy évvel korábbi világbajnokságra nem sikerült kijutniuk.
Visszatérve Ronaldóra. A Fenomén friss Aranylabdásként, egy a Barcelonában lehúzott szenzációs évet követően, a torna legnagyobb sztárjaként várta a világbajnokságot. A vb alatt a teljesítménye mellett az Anna Kurnyikovával való kapcsolatáról is cikkezett a sajtó, komoly őrület alakult ki körülötte. Ugyanakkor a karrierje későbbi részét is érintő térdproblémák már ekkor is jelen voltak Ronaldónál.
A döntő előtt lehetett már olyan pletykákat olvasni, hogy gondja van a térdével, de azt senki sem gondolta komolyan, hogy a világbajnokság utolsó meccsére nem drótozzák össze a brazilok a legfontosabb játékosukat. Ricardo Teixeira, a brazil szövetség akkori elnöke külön kiemelte egy a meccset megelőző sajtótájékoztatón, hogy Ronaldo egészen biztosan játszani fog.
Majd jött a sokk: a meccs előtt egy órával kijött a két csapat hivatalos kezdőcsapata, Ronaldo neve nem volt a listán.
Mi történt vagy mi történhetett?
És akkor megérkeztünk az összeesküvés-elmélet részéhez a sztorinak. Vagyis majdnem. Mert az biztos, hogy Ronaldo a döntőt megelőzően beteg lett. A BBC 2002-es cikkében Roberto Carlos, aki Ronaldónak szobatársa volt, a következőt nyilatkozta később a meccset megelőző estéről:
Ronaldo nem bírta azt az őrületes nyomást, ami rá nehezedett. Egyszerűen nem bírta abbahagyni a sírást. Később még rosszabbra fordult a helyzet, beteg lett, hívnom kellett a csapat orvosát.
Ronaldónak minden bizonnyal rohama volt, és az egyik csapattársa, Edmundo akadályozta meg, hogy ezalatt ne nyelje le a saját nyelvét. A roham után Ronaldo gyógyszereket kapott, majd elaludt, a brazil stáb pedig megegyezett abban, hogy nem mondják el a játékosnak, mi is történt valójában. Reggel felébredt, ívott egy csésze teát, de a hivatalos kezdőbe – papíron – nem került be. Végül viszont mégis ott volt a pályán, játszott. Játszott, de árnyéka volt önmagának, ő és az egész csapat rosszul teljesített, a Zidane vezette Franciaország eközben esélyt sem adott a világbajnoknak, 3–0-ra megnyerte a döntőt, és kezdetét vette az ünneplés, története során először lett világbajnok Franciaország.
Kényszerítették Ronaldót, hogy játsszon?
Maradjunk azonban a brazil válogatottnál. A The Guardian a történettel foglalkozó cikkében több összeesküvés-elméletet is összeszedett. Az egyik szerint a brazil válogatott tagjai eladták a világbajnoki döntőt. Konkrétan a megállapodásban az állhatott, hogy 15 millió dollárt kapnak a futballisták, és Brazília egy jövőbeli világbajnokság, a 2006-os torna megrendezését. A Guardian erről még 2002-ben írt, ennek némiképp a cáfolata, hogy végül a 2006-os világbajnokságot nem a brazilok, hanem a németek rendezték meg.
Egy másik, valamivel népszerűbb teória központjában az amerikai sportszergyártó, a Nike áll. Ez szerint Ronaldónak azért kellett végül pályára lépnie, mert a Nike nyomást gyakorolt a brazil válogatottra.
És ha van olyan sztori, ami átmehet a rostán, talán ez az. A Nike és a brazil válogatott 1996-ban kötött egy akkor világrekordnak számító 160 millió dolláros megállapodást. Rengeteg pénzről volt tehát szó, és a Nike számára egészen a döntőig kitűnően alakult a torna, hiszen Ronaldót és a brazil válogatottat is ők támogatták.
A döntő másnapján aztán kijött a Nike részéről egy hivatalos közlemény, ami többek között az alábbiakat tartalmazta:
Reagálva azokra a pletykákra, amelyek azt híresztelték, hogy a Nike nyomást gyakorolt volna a brazil válogatottra, annak érdekében, hogy Ronaldo pályára lépjen, a Nike hangsúlyozni szeretné, hogy ezek a hírek teljes mértékben igazságtalanok.
Ronaldo és Zagallo (az akkori szövetségi kapitány – szerk.) közösen hozta meg a döntést, hogy megpróbálják megvalósítani azt az álmot, aminek a megélését valószínűleg a játékos megérdemelte volna. Ebbe a Nike semmilyen módon nem avatkozott bele. Miért is tettünk volna ilyet?
Már a közlemény megszületése jelzi, hogy azért nem megyei pletykáról volt szó, és valóban felmerült a Nike nyomásgyakorlása. Már akkoriban is nyílt titok volt, hogy a szerződés értelmében a brazil csapat még a barátságos meccseken is a legerősebb összeállításában lépett pályára, itt meg ugye egy világbajnoki döntőről volt szó.
A Nike esetleges nyomásgyakorlása máig nem bizonyított, ahogy az sem teljesen tisztázott, hogy Ronaldóval mi történt pontosan a világbajnoki döntő előtt. A téma azonban időről-időre előkerül, és valószínűleg még inkább megosztó lenne, ha négy évvel később a brazil válogatott nem nyerte volna meg a vb-t, épp Ronaldo vezetésével.
Tostao, az 1970-es brazil világbajnoki csapat tagja nem sokkal az 1998-as események után a következőt nyilatkozta:
Az én időmben a Brazíliát irányító tábornokok próbálták összeállítani a csapatot. Ma a szponzorok, az üzletemberek. A világbajnokság döntője a Föld legnagyobb televíziós showműsora.
Ha a Nike valóban kényszerítette volna a brazilokat, hogy lépjen pályára Ronaldo, az sem lenne teljesen egyedi vagy elképzelhetetlen eset. A szponzorok részéről történő nyomásgyakorlás bevett a sportban, és a futball-vb döntőjénél nagyobb publicitást kapó sportesemény nincs a világon, óriási a reklámértéke. Ugyanakkor természetesen ez továbbra is egy olyan történet, amiben rengeteg a ha, és nem tudhatjuk, mi történt pontosan. Sem akkor, sem azóta nem beszélt Ronaldo és a brazil csapat többi tagja arról, hogy a Nike-szálnak lenne bármilyen valóságalapja.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images; A cikk írásakor felhasználtam a The Guardian, a Bleacher Report, a BBC és a The Independent anyagát)