Nincs humorérzéke, fejletlen a kapcsolatteremtő képessége, de szó szerint meg tud jegyezni 12 ezer könyvnyi információt. Az agy egyik csodája.
A Big Bang Theory, magyarul Agymenők című sorozatban szereplő Sheldon Coopernek nincs szociális érzéke, nem ismeri fel az érzelmeket, nem érti az iróniát, a hasonlatot, a rejtett utalásokat, viszont zseniális elméje van. Gyakorlatilag mindenre emlékszik, tizenévesen végzett az egyetemmel – a figura ismerős lehet az Esőember című filmből is.
A világon alig több mint száz hasonló különleges képességű ember él. Az írók belecsempésztek Sheldon karakterébe egy kis Asperger-szindrómát is, csak hogy biztosra menjenek, de a Savant-szindróma sokkal izgalmasabb. A kettő között az a különbség, hogy az Asperger mellé ritkábban jár ilyen nagyfokú zsenialitás, a Savant-képességeket pedig általában az autistákhoz társítják. Sheldon a két szindróma peremén lavírozik.
Asperger-szindróma
Jellemző a szociális interakciók minőségbeli hiányossága ezek közül legalább két területen: a viselkedési minta, testbeszéd zavart, például kerüli a szemkontaktust, vagy helytelenül alkalmazza a társas interakciókat szabályozó gesztusokat; kapcsolatteremtő képessége korához képest fejletlen; nincsenek spontán vágyai arra, hogy másokkal együtt tevékenykedjen; nem akar társas vagy érzelmi kapcsolatokban részt venni.
Viselkedési mintája korlátozott, behatárolt és ismétlődő, melyre érdeklődési és aktivitási formák esetében legalább az alábbi jellemzők közül valamelyik ráillik: belefeledkezik egy vagy több sztereotipikus és korlátozott érdeklődési területbe, mely nagy mértékben eltér a normálistól; ragaszkodik speciális, semmi haszonnal nem járó rutinokhoz vagy rituálékhoz; folyamatosan foglalkozik egyes tárgyakkal, vagy annak részeinek vizsgálatával. Általában nincs humorérzéke, mindent szó szerint ért, sokszor bajban van a metaforákkal és az átvitt értelmű fogalmakkal. (Forrás: Wikipedia)
A Savant-szindróma egy fejlődési rendellenesség, melynek következtében egy szellemileg visszamaradott személy bizonyos területeken zseniális képességeket produkál. Ilyen lehet például, amikor meg tudja mondani hány gyufaszál esett le a földre, negyedfokú képleteket old meg kilencévesen (mint A kód neve: Merkúr-ban), emlékezetből visszamond egy könyvet, stb. Mára már kiderült, hogy nem feltétlen jár együtt ez az állapot az autizmussal, sőt sok esetben nem is fejlődési rendellenességről van szó, ugyanis balesetek, agysérülések következtében is felbukkannak Savant-képességek.
Tehát gyakorlatilag a kutatók bizton annyit állíthatnak, hogy az agynak kényes egyensúlya van, egyes agyterületek szabályozzák a többit, és amikor ez a harmónia felborul, néha a pszichiátrián kötünk ki, de van, amikor az agy megmutatja, milyen zseniális dolgokra képes.
Az olyan esetekből, amikor a Savant-szindróma valamilyen baleset, agyvérzés vagy autóbaleset következménye, az derül ki, hogy ezek az emberek nem génhibás, mutáns vagy szuperemberek. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a bal agyfélteke, amely a racionális funkciókért felelős, dominálja, szabályozza, lefojtja a jobb, kreatív agyféltekét. Ha a bal agyfélteke temporális területe (ahol Micimackó csapkodja magát, ha gondolkozni szeretne) sérül, a jobb agyfélteke felszabadul és elszabadul.
Az alábbiakban olyan embereket mutatok be, akiknek a jobb agyféltekéje korlátozás nélkül hihetetlen, zseniális dolgokat képes alkotni. Mielőtt a haverod kezébe nyomnád a kalapácsot irány az egyetem! csatakiáltással, vegyél pár lottószelvényt, és ha zsinórban kétszer öttalálatosod van, akkor lehet, hogy tényleg elég szerencsés fickó vagy, hogy az agysérülésed után Savant-képességeid legyenek.
Stephen Wiltshire
Egy ilyen szerencsés-szerencsétlen a személyes kedvencem is. Wiltshire-t szeretik feltenni egy városnéző helikopterre, a sétarepülés után egy hatalmas vászon elé állítják, majd egy tussal gyakorlatilag lerajzolja az egész várost. Döbbenetes, hogy minden apró részlet megegyezik: a fák, az ablakok, az autók – Stephennek ugyanis fényképmemóriája van. (Itt megnézheted a Rómáról készített rajzát.)
Kim Peek
Talán a leghíresebb Savant, ugyanis ő ihlette az 1988-as Esőember című filmet. A nemrégiben elhunyt férfi motorikus képességei alul működtek, nem tudott soha egyedül felöltözni, viszont képes volt memorizálni nagyjából 12 ezer oldalt szó szerint, és a komplett amerikai úthálózatot.
Könyvolvasógép
Már 16 hónapos korában egyszeri felolvasásra megjegyzett bármilyen könyvet, igaz négyéves koráig még járni sem tanult meg, ma is féloldalasan megy. Az átlagember egy könyvben egy oldalt körülbelül két–három perc alatt olvas el, Kim nyolc–tíz másodperc alatt végez egy oldallal, egy könyvet pedig egy óra alatt olvas el, s az olvasottak 98%-át megjegyzi. Úgy olvas, hogy egyszerre két oldalt néz: bal szemével a bal, jobb szemével a jobb oldalt olvassa. Mára nagyjából 12 ezer könyvet tud fejből, a legkülönbözőbb tárgyakból, mint a matematika, irodalom, történelem, földrajz, zene vagy sport. Ismeri az egész világ történelmét, kívülről tudja a Ki kicsodá?-t. (Forrás: Videoklinika| 2009)
Pár másodperc alatt memorizált több oldalnyi szöveget: ez árulkodó mutatvány, mert így lehet könnyen megérteni a tehetségét. Nem gyorsan böngészte végig a sorokat és memorizálta, mint ahogy bárki tenné, aki maximum négy–öt szót lát egyszerre, de főleg egy–kettőre koncentrál, rövid időre megjegyzi a mondat szavait, míg értelmezi őket, és megfejti a mondat jelentését. Ez egy komplex agyi folyamat. Kim Peek vizuális memóriája azonban hatalmas, lefényképezve eltárolja a látottakat, viszont nem köt a jelekhez jelentést.
Olyan, mint a Google. Eltárol és visszakeres bármit, de fogalma sincs róla, hogy mi az (egyelőre – már dolgoznak a fejlesztők az ügyön). Mint már írtam, minden agy képes erre, de az evolúciós fejlődés során úgy bizonyult praktikusnak, hogy a figyelmi és emlékezeti kapacitásunk korlátozva legyen. Kimnél egy ritka fejlődési zavar, a kérgestest hiánya teszi mindezt lehetővé: hiányoznak azok az idegkötegei, amelyek az agy két féltekéjét kötik össze.
Daniel Tammet
Daniel Tammet a számok helyett színeket lát. A szinesztézia az a jelenség, amikor az egyik érzékeléshez az agy automatikusan egy másikat is társít. Okai nem ismertek, a feltevések szerint a különböző területekhez tartozó idegsejtek keresztaktiválása okozza.
Daniel képes összeszorozni harminc–negyven jegyű számokat. Nem algoritmusokat hajt végre, hanem azonnal tudja az eredményt. Azóta, hogy gyermekkorában átesett egy epilepsziás rohamon, képes látni a számokat. Minden számhoz színek, fények, formák, textúrák tartoznak. A kettes számjegy egyfajta mozgás, az öt mennydörgés, villámlás. (A Pi számot például így látja.)
“Amikor összeszorzok számokat, feltűnik két alakzat, amelyek elkezdenek változni, majd elenyésznek. Közben megjelenik egy új alakzat. És ez maga az eredmény. Ez egy mentális képalkotás. Ez a gondolkodás nélküli matematika” – magyarázza Daniel Tammet, aki tíz nyelven beszél, plusz még egyet létre is hozott, mert a szavak által kifejezett érzetek szerinte abban a nyelvben nyilvánulnak meg legjobban.
Ezek a határok
Sheldon Cooper, de persze főleg a bemutatott igazi Savant-szindrómások jelzik, milyen csodákra képes az emberi agy, és milyen elképesztően magasan van a lehetőségeinek maximuma, amihez gyakorlással is lehet közelíteni. Irigykedni viszont nem kell: minden csúcsképesség áldozattal jár, akár véletlen adottság, akár önerőből fejlesztett képesség.