A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki belőle.
A kutatók két fosszíliát találtak: az egyik a Spanyolország északi részén lévő Atapuerca falu közelében feltárt 800 ezer éves őrlőfog, ami egy Homo antecessortól származik, a másik pedig egy 1,77 millió éves, Homo erectus-őrlőfog, amit a grúziai Dmaniszi város közelében találtak.
A vizsgálat során az úgynevezett paleoproteomika módszerével* proteint nyertek ki a foszilizálódott ősi fogzománcból, még pedig azért, mert ez segíthet tisztázni a Homo antecessor nevű kihalt fajnak az emberi evolúcióban elfoglalt helyét – ez egyébként a valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyag.
* Ezzel a módszerrel olyan fosszíliákban is meg lehet találni a genetikai anyagot, melyek túl régiek ahhoz, hogy DNS-t tartalmazzanak, hiszen ez idővel kémiailag lebomlik.
„A proteinszekvenciákat örökítőanyagunk DNS-szekvenciái határozzák meg, ezért ezek az ősi proteinszekvenciák evolúciós információt hordoznak”
– mondta a kutatás vezetője és a Koppenhágai Egyetem molekuláris antropológusa, Frido Welker, aki még azt is elárulta, hogy korábban már azt is bizonyították, hogy képesek akár kétmillió éves állati fosszíliából is kivonni az ősi proteint.
A Homo antecessor genetikai anyaga különösen fontos információkkal szolgált, miután összehasonlították a modern emberi fajtól és kihalt fajoktól származó, frissebb genetikai adatokkal. Ezekből ugyanis kiderült, hogy a Homo antecessor közeli rokonságban állt a Homo sapiensszel és két kihalt rokonával, a neandervölgyi emberrel és a kevésbé ismert gyenyiszovai emberhez vezető evolúciós ág utolsó közös ősével.
Az emberi faj mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában. A kutatók az emberi családfa pontosabb megismerésére törekszenek, hogy megismerjék annak a felmenő ágnak a közvetlen őseit, melyből a Homo sapiens, a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember létrejött.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
