Nagyobb jelentőségű tudományos eredmény, mint ahogy elsőre tűnik.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.

„Csakhogy az ilyen helyeken dolgozók arra kezdtek panaszkodni, hogy »áll bent a levegő«, a kilélegzett párától, szén-dioxidtól csökken a koncentráció, romlik a munkavégzés minősége.

A nyitott ablakokon át történő szellőztetésnél ugyan gyorsan megtörténik a friss levegő beáramlása, de a hő kiszökik. Ezért a korszerű épületeket gépi szellőztetéssel érdemes ellátni, melynek nagy előnye, hogy pont annyi levegőt lehet bevinni, amennyire szükség van, ráadásul ki lehet szűrni például a port, a pollenek nagy részét, sőt ezt a levegőt még elő is lehet melegíteni” – mondta az egyetem híroldalának Kalmár Tünde, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.

Kutatások szerint ahhoz, hogy az irodai ülőmunkát végző ember jól érezze magát, az egyik legfontosabb, hogy

  • a friss levegő személyenkénti mennyisége óránként 30 köbméter legyen,
  • a hőmérséklet pedig minél jobban közelítsen a 24 Celsius-fokhoz,
  • és ne alakuljon ki huzat.

2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy „személyi szellőzőberendezést”, amit Altairnek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatható a friss levegő, így a 30 köbméternél lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás.

„Az Altair segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzatérzésük sem, ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.

(Forrás: Debreceni Egyetem. A nyitókép illusztráció.)

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Panasonic kihozta a maximumot a kézipoggyászméretből

Miért él ma több mint egymillió ember Hirosimában, miközben Csernobil még mindig tiltott zóna?

Tudod, miért pont D-napnak nevezik a normandiai partraszállást? Pofonegyszerű a válasz, de nem azért

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Idén tervezel külföldi nyaralást?
46% Igen
47% Nem
7% Már voltam idén külföldön nyaralni