A NASA kutatóit is meglepte a dolog.
Az indiai Csandraján–1 űrszonda adatait elemezték a NASA kutatói, amikor észrevették, hogy a Hold sarkvidékein az égitest más vidékeihez képest egészen más összetételű a kőzet: állandó kísérőnk pólusainál – az arról visszaverődő fény alapján – hematit, azaz vörösvasérc jelenlétét fedezték fel, ami lényegében maga a rozsda.
A kutatókat is meglepte a felfedezés, merthogy a Hold nem ideális környezet hematit képződéséhez. A miértre még keresik a választ, ugyanakkor már van egy lehetséges magyarázat:
a Hold felszínét érő kozmikus por vízmolekulákat szabadít fel a Holdat borító regolit alól, ami érintkezve a vassal beindítja a rozsdásodás folyamatát.
A Földre néző oldalon pedig azért szembetűnőbb az elszíneződés, mert bolygónk felső légköréből – mágneses mezejének közvetítése révén – az oxigén eljut a Holdra.
A szakértők egy dologban viszont biztosak, a rozsda megjelenése nem egyik pillanatról a másikra történt, ugyanis a hematit megjelenéséhez több milliárd év kell ilyen körülmények között.
Eközben...
(Forrás: Qubit, Science Alert, nyitókép: Getty Images)