Az nem elég kifejező, hogy világ gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben, a brutális gyors növekedés sokkal közelebb áll a valósághoz. Sok jót pedig ez sem jelent.
Brit kutatók arra keresték a választ, az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a globális felmelegedés és egyéb folyamatok. Több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve pedig arra jutottak, hogy
a gleccsertavak száma 1990 és 2018 között 53%-kal emelkedett, és mára a 14 394 gleccsertó csaknem kilencezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén. A vizsgált időszakban a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata pedig 48%-kal nőtt, elérve a 156,5 köbkilométert.
A vizsgált időszakban Skandináviában, Izlandon és Oroszországban növekedtek a leggyorsabban a gleccsertavak, azonban nagy részük viszonylag kicsi, így a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten. De például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak ugyan jóval lassabb ütemben gyarapodnak, alapból nagy kiterjedésűek, így a víztérfogatuk növekedése is jelentősebb.
Annyi jeget veszítettek az új-zélandi gleccserek, ami 40 évre elegendőnyi ivóvíz lenne
Sokkoló eredményre jutott egy új-zélandi kutatás.
Az Exeteri Egyetem éghajlat- és környezetváltozással foglalkozó professzora, Stephan Harrison szerint
az eredmények egyértelműen megmutatják, hogy „a Föld felszíni rendszerei milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásra”.
Bár a gleccsertavak fontos ivóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára – különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein –, a gleccsertavak kitörése által okozott áradások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek.
Speciális takaróval borították be az Alpok legrégebbi gleccserét, hogy lassítsák az olvadást
A Rhone-gleccser 1856 óta 1400 méterrel lett kisebb.
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)
