Egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt legősibb – mintegy 70 ezer éves – (főtt)ételmaradványok arról tanúskodnak a kutatók szerint, hogy már a neandervölgyi ősemberek is összetett étkezési kultúrával bírtak, és igazi ínyencek lehettek. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján rekonstruálták az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával, és arra jutottak, hogy

a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.

Hunt szerint mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták, és mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett – nem is csoda, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai.

Összevetve a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, mintegy 12 ezer éves elszenesedett ételmaradványokkal, a kutatók azt is megállapították, hogy

a paleolitikum, azaz az őskőkorszak étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.

Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) a hús mellett fogyasztottak növényeket is – köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket –, valamint áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat.

(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: