Már az ősemberek is ínyencek voltak.
Egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt legősibb – mintegy 70 ezer éves – (főtt)ételmaradványok arról tanúskodnak a kutatók szerint, hogy már a neandervölgyi ősemberek is összetett étkezési kultúrával bírtak, és igazi ínyencek lehettek. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján rekonstruálták az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával, és arra jutottak, hogy
a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.
Hunt szerint mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták, és mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett – nem is csoda, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai.
Összevetve a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, mintegy 12 ezer éves elszenesedett ételmaradványokkal, a kutatók azt is megállapították, hogy
a paleolitikum, azaz az őskőkorszak étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.
Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) a hús mellett fogyasztottak növényeket is – köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket –, valamint áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat.
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Kiderült, mit ettek a Föld első állatai, az ember és minden ma létező állat evolúciós ősei
Szerény menü, az biztos.
Videón az 1882 óta kihaltnak hitt madár felbukkanása, amit csak egy 140 éve készült rajzból ismerhettünk eddig
„Mintha egy unikornist találtunk volna.”
Hamarabb léphet magyar űrhajós a Holdra, mint gondolnád
Egyenesen a magyar űrhajósprogram projektvezetőjétől lehet tudni.
