A Malév 2012-es megszűnéséig úgy gondolhattuk, a „magyar légitársaság” egy adottság, természetesnek vesszük, hogy van. Amikor pedig kiderül, hogy nem evidens a létezése, méghozzá úgy derül ki, hogy megszűnik, hirtelen különös szükségét érezzük. A 2003-ban alapított Wizz Air Hungary budapesti székhelyű cég magyar alapító-vezérigazgatóval – Váradi József egyébként korábban a Malév első embere is volt –, de cégközpontja Genfben van, tulajdonosa a Jersey szigeten bejegyzett Wizz Air Holdings, és a londoni tőzsdén jegyzik. Hivatalosan sem „nemzeti légitársaság”, és bár jóleső érzés lenne, csak nagy jóindulattal nevezhetjük valóban magyarnak.

Majd a Sólyom Airways! – gondolhattuk egy rövid ideig. A 2013-ban alapított társaság óriási tervekkel és ígéretekkel jelent meg, hat repülővel kezdtek volna, néhány évvel későbbre viszont már ötven gépet, tengerentúli utakat és egy erős nemzeti brandet ígértek, Sólyom étolajat, Sólyom higiénia termékeket és egy sor másik Sólyom-terméket vizionáltak. A valóság viszont csak egyetlen, kölcsönbe kapott Boeing 737–500-as volt, az A’lmos Vezér, amely ferihegyi bemutatkozása után rögtön vissza is repült a tulajdonosához.

Az 1920-as évek magyar légitársaságának, az Aeroexpress Rt. nevét felélesztő Aeroexpress csoporthoz tartozó Aeroexpress Regional nem ígért sem aeroexpresses energiaitalt, se aeroexpresses lekvárt. Viszont már az első útjukon több utast szállítottak, mint a Sólyom valaha – az összehasonlítástól a továbbiakban eltekintünk, az egyik félre nézve méltatlan lenne, és az nem a Sólyom –, ugyanis

koncepciójuk, repülőgépük, személyzetük és engedélyeik is vannak.

Az európai járatokat teljesítő légitársaságok szolgáltatásait kiegészítve a régióban egymástól kellő távolságra található‚ ám közúton és/vagy vasúton nehezen megközelíthető városok között kínálnak gyors, kényelmes, megfizethető utazást. Szeptemberben indult a próbaüzem, Budapestet és Debrecent két erdélyi nagyvárossal, Kolozsvárral és Marosvásárhellyel kötötték össze. A tapasztalatok azt mutatják, van igény egy ilyen szolgáltatásra, ezért várható a folytatás.

Már csak a gép mérete miatt is teljesen más hangulatú járat ez – ahogyan az egy nap alatt készült videón is tökéletesen érzékelhető.

Regionális repüléshez ideális géptípust használnak

Az Aeroexpress Regional alapító résztulajdonosa a BASe Airlines, amely három Embraer 120-as repülőgépével annak idején már a Malév regionális járatainak üzemeltetésében is részt vett, de ők üzemeltették az Országos Mentőszolgálat tizenegy helikopterét is 1994 és 2006 között. Olasz, horvát, dán és spanyol turisztikai és közszolgáltatási feladatok sikeres ellátása mellett hosszú évek óta Finnországban teljesítenek menetrend szerinti járatokat a finn állam megrendelésére.

A cég központi bázisa kezdettől a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, repülőgépei az elmúlt tizenhét év alatt több mint 23 ezer órát töltöttek a levegőben, és ez időszak alatt megközelítőleg 27 ezer leszállást hajtottak végre eseménymentesen.

A légitársaság által használt Embraer 120 ER brazil gyártmányú turboprop utasszállítót kifejezetten a rövid távú, regionális járatok hatékony és gazdaságos üzemeltetésére fejlesztették ki. Hatótávolsága 1750 kilométer, a törzs hossza és a szárnyfesztávolsága egyaránt 20 méter. Két, egyenként 1800 lóerős Pratt & Whitney hajtóművel érhető el az 552 km/h utazósebesség, a maximális utazómagassága 8500 méter.

Jó választás egy regionális feladatokat ellátó, mellesleg a magyar légitársaság iránti vágyat is kielégítő vállalkozás számára.

(Címlapkép: Aeroexpress Regional)