Jellemzően a geomágneses viharok képesek ezt befolyásolni.

Tavaly augusztus 4-én hatalmas robbanás porig rombolta Libanon fővárosát, Bejrútot, miután lángra kapott egy kikötő raktárában (illegálisan) tárolt mintegy 2700 tonna ammónium-nitrát. A detonáció okozta rengést még a 200 kilométerre lévő Cipruson is lehetett érezni, sőt, még az űrből is lehetett látni:

Még az űrből is látszik a bejrúti robbanás pusztítása

A robbanás erejét jelzi, hogy a pusztítás földrengésszerű volt, a detonáció okozta rengést még a 200 kilométerre lévő Cipruson is lehetett érezni.

A 24Phys.orgra hivatkozva azt írja, hogy a Hokkaidói Egyetem kutatói vizsgálata azt is megmutatta, hogy

a bejrúti – az 1,1 kilotonna TNT erejének megfelelő – robbanás által előidézett hullámok még a felső légkörben is elektromos zavarhoz vezetett.

Csak hogy még szemléletesebb legyen a dolog: az ionoszférában fellelhető elektronok mennyiségét a szélsőséges ultraibolya sugárzás és a geomágneses viharok képesek befolyásolni, na meg persze a nukleárisfegyver-tesztek.

Talán ez is érdekelhet:

Nagyon sok spermát akarnak a Holdra küldeni, mert katasztrófától tartanak

Sokadjára is bizarrul hangzik a holdi spermabank ötlete.

Valami olyat szúrt ki a NASA rovere a Marson, amit nehezen lehet dokumentálni

A marsi forgószél ugyan nem ritka, de nem könnyű megörökíteni.

(Fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vagány nők a magasban: így hasított a Wizz Air nőnapi járata 

120 nap alatt, kézzel épített fel egy csúszdás-medencés lakóházat két férfi

Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
26% Persze, nagyon várom már a futamokat.
14% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
43% Nem érdekel az F1.