Legutóbb Tim Cook első évét vizsgáltuk vezérigazgatóként, és arra jutottunk, a következő tizenkét hónap meghatározó lesz az egyelőre még mindig hihetetlen növekedést felmutató vállalat életében. Az első sorból nézhetjük végig a küzdelmet, amit Steve Jobs nagyvonalú, de halálpontos mozdulatokkal zavart le, és most utódja, Tim Cook van soron. Fegyverként a kezében tartja az iPhone-t és az iPadet, páncélja Macekből és iPodokból van kirakva, talpbetét gyanánt egy Apple TV-t visel. Körülötte az egyre erősödő versenytársak hada. Hogy a küzdelmet követhesd, havonta egyszer jelentkezem egy összefoglaló cikkel, így nem maradsz le a küzdelem egyetlen izgalmas percéről sem.

A közelmúlt legfontosabb bejelentése természetesen az iPad mini volt. Egy apró táblagép, 7,9 colos kijelzővel, vagyis sokkal kisebb az eddigi, 9,5 colos iPadnél, de versenytársak minimálgépeihez képest meg egy kicsit nagyobb. Az Apple szerint ez a 0,9 col számít, de ne legyen kétségünk: az olcsó hétcolos tabletek terjedése az a folyamat, ami megszülte az iPad minit. A létrejöttének oka a fogyasztói igényben kereshető: egyre többen vásároltak 200 dolláros, kisméretű tabletet, és az Apple belépett erre a piacra.

És ez hatalmas fordulat. Vegyük észre, hogy eddig az Apple a Macintoshsal, az iPhone-nal és az iPaddel is kategóriát teremtett, olyan termékeket hozott létre, amelyeknek korábban legfeljebb csak prototípusai kallódtak a piacon egy-két nörd kezében, és azok a prototípusok is használhatatlanok voltak. Most először azonban az igény előbb született meg a vásárlókban, mint az Apple vezetőinek fejében, így kis késéssel most megpróbálják magukat benyomni erre a piacra is.

Mégsem teljes szívvel. Az iPad minivel ugyanis továbbra sem akarnak kompromisszumot kötni, a méretet leszámítva. Továbbra sem mennek a 2011 év első felében piacra dobott, és még mindig forgalomban lévő iPad 2 képességei alá, a kis készülék ugyanúgy megkapta a kétmagos A5-öt, az 1024x768-as a felbontást (nagyobb képpontsűrűséggel persze), valamint a kisebb akkumulátorok ellenére ugyanazt a tízórás kapacitást, mellé sokkal jobb kamerát, jobb adathálózat-támogatást, és feleakkora súlyt.

Ezekből következik, hogy esélye sem volt az Apple-nek kétszáz dollár közelében tartani a terméket. A piac 299 dollárra számított, de végül 329 dolláron emelkedett a magasba Tim Cook keze a legolcsóbb mini tablet esetében. És noha a hírek szerint egy-két nap alatt kifogytak az iPad mini-készletek az Apple online üzleteiből, a Wall Street Journal felmérésében az embereknek csupán 12 százaléka gondolta azt, hogy végre, ez a nekik tervezett iPad.

Nem ütött akkorát, nem dobott kézigránátot a piacra. Elmaradt a katarzis, amit azóta várunk, hogy Jony Ive év elején fantasztikus termékeket ígért 2012-re. Ez továbbra is csak thinnovation, annak persze hibátlan, hiszen új embereket szólít meg, új vásárlókat vonz be az Apple bűvkörébe.

Oké, próbáljuk megvédeni az iPad minit! Mondjuk azt, hogy korábban még nem állt rendelkezésre a megfelelő technológia ahhoz, hogy egy kompromisszumoktól mentes 7,9 colos tabletet készítsen az Apple. Így Jobs korábban hangoztatott véleménye, miszerint ez a méret nem megfelelő a tabletnek, még igaz is lehetett. Akkor még igaz volt, figyelembe véve az összes technológiai paramétert. Védekezhetünk ezzel, de akkor mivel magyarázzuk meg az iPhone-t? Kicsi, vékony, az akksija bírja, és baromi erős hardverek vannak azon az oldalon is. Szóval ez nem lehet komoly érv.

Mi tehát az iPad mini? Elszakadás a Steve Jobs-féle úttól? Talán igen, hiszen erre a méretre korábban már kijelentették, nem nyújtja a megfelelő felhasználói élményt. Másrészt a piackövető magatartás miatt is érezzük a léc rezgését, ez ugyanis korábban nem volt jellemző az Apple-re. De még mielőtt az öklünket ráznánk, tegyünk fel még egy fontos kérdést: baj, hogy ezt az utat választják? Egyáltalán nem, vagyis nem feltétlenül.

Steve Jobs a halála előtt megígértette Tim Cookkal, hogy nem próbálja majd őt utánozni a döntéseivel, hanem a saját feje után megy. És valójában ki tudja, mit is tenne Jobs – ő nagyon makacs és kitartó volt egy-egy ötletét illetően, de egy pillanat alatt meg tudta változtatni az álláspontját, ha úgy látta, tényleg zsákutcába tart.

Az Apple-részvény mozgása októberben

Akik emiatt már a vállalat végét vizionálják, elhamarkodottan teszik. Noha valóban jelentősen korrigálta a piac az Apple-részvények értékét – különösen a negyedéves jelentés közzététele után –, 700-ról 600 dollárra esett a papír ára, a most bemutatott termékekkel, az új iMackel, Mac minivel, negyedik generációs iPaddel egy fél évig biztosra vehető a vállalat pénzügyi eredményinek tovább szárnyalása. Az iPad mini is jól fogy majd – nem kivételesen jól, de megteszi a tőle telhetőt. Az pedig, hogy a sakkjátszmában a fehér bábukkal nyitó fél átmenetileg elkezd védekezni, látszólag követni a fekete fél által diktált tempót, még nem a vereséghez vezető út. Az ilyen benne van a partiban.

Aggasztó lehet azonban a felgyorsult fluktuáció is a vállalatnál. Nemrég derült csak ki, hogy Scott Forstall alelnök (a képen), aki az iOS alapjait rakta le a vállalatnál, és 1996 óta tartja rajta a kezét a cég szoftveres részlegének ütőerén, távozik a vállalattól. Pontosabban megkérték, hogy távozzon: a legutóbbi Maps-botrányt, vagyis az Apple saját térképszoftverének (Player által is példákkal illusztrált) bosszantóan sok pontatlanságát nem élte túl Forstall, a hosszú múltjára hivatkozva sem.

A munkájának egy részét Jony Ive veszi át, aki ugyan már-már Apple-celebbé vált megszállott művésztekintete és az Apple-termékek formáinak mindig hibátlan vonala miatt, de ne felejtsük el, hogy nemrég ő is távozni akart a cégtől. Szíve hazahúzta volna az Egyesült Királyságba, végül meggondolta magát. Hogy egy mesés vagyonokat ígérő, sok évre szóló részvényopció volt-e az oka, vagy Jobs távoztával a szétesés veszélye tartotta vissza akkor Ive-ot, nem tudni. Ő maradt akkor, amikor sokan elmentek, Cook szárnypróbálgatása idején.

Ha viszont ő is a távozás mellett dönt, nagyot fog csapódni az ajtó mögötte.

Elbocsátották még John Browettet is, ami szerintem nagyon jó lépés. Amikor a retail-eladásokért felelős, nemrég felvett Apple-vezér költségracionalizálást akart átverni az Apple Store-okon, majd gyorsan kihátrált a saját maga által gerjesztett vihar útjából, én azt írtam, hogy ezek után óriási hiba a vállalatnál tartani. Tim Cook szerintem remek döntést hozott, kivárt, mérlegelt, és határozottan járt el.

Új emberek is érkeztek a céghez, mégpedig egyenesen a konkurenciától. A Samsungtól Jim Mergard, egy elég nagy név a szakmában, 16 évig foglalkozott az AMD-nél processzortervezéssel, ezzel az újítással az Apple a cég új üdvöskéje, a saját fejlesztésű processzorok részlegét erősíti. Érkezett még az ex-Amazon-vezető William Stasior is, ő a Siri útját egyengeti majd.

Október egyenlege tehát: az Apple melegen tartotta az iPad- és a Mac-termékpalettát, egyben megerősítette a saját processzorok fejlesztésének irányát az iOS-eszközökben. Ezzel még egy lépést tett afelé, hogy elszakadjon a versenytársaktól, és saját lábra álljon minél több szempontból – ez, tekintve a konkurencia erősödését, támogatható irány. A beígért innováció viszont idén elmaradt, az Apple a kezdeményező szerepéből egy lépést tett hátra, ami még nem feltétlenül baj, hacsak trenddé nem válik. Amíg ez nem történik meg, nincs miért aggódni.

Tovább:
A techrovat újdonságaihoz
Étteremkritikáink sorához
A Player legfrissebb cikkeihez 

(Fotó: Iphoneactive, Applemagazin, uk.hardware.info)