Már röviden tesztelgettük legutóbb az Asus kétkijelzős ZenBookját, és egyből szerelembe estünk vele. Aztán most megkaptuk egy kicsit hosszabb időre, és pont úgy működött a dolog, mint egy összeköltözésnél: nem feltétlenül minden klappolt egyből, néha a pokolba kívántuk az egészet, de aztán összerázódtunk, és most nehezen akarunk elválni egymástól. Csak hát muszáj.

Aki lemaradt volna arról, hogy mi is ez, annak íme egy gyorstalpaló: az Asus rájött, hogy a billentyűzet lejjebb csúsztatásával, és a touch pad jobbra helyezsével elég masszív helyet ki lehet kanyarintani a gépből, ezzel a hellyel pedig új lehetőségek tárháza nyílik meg. És rövid úton el is jutottunk oda, hogy erre a sávra egy második kijelző került, ami akár remek kiegészítésként is szolgálhat azoknak, akiknek mondjuk képszerkesztéshez, videóvágáshoz vagy egyéb multitaskolás szükségességét előhozó tevékenységhez szüksége lenne plusz egy monitorra, ami laptopnál legalább annyira lehetséges, mint pogózni egy Halász Judit-koncerten.

A második kijelző, az úgynevezett ScreenPad Plus nem csak egy átverés, valóban hasznos tud lenni, ráadásul a 3840x2160-as főkijelző mellett ez is 3840x1100 pixeles, tehát nem egy gagyi, alig látható parasztvakítás. A dual 4K-kijelző viszont első használatra eléggé kiboríthatja az embert, de amint pár nap alatt hozzászoksz, hiányozni fog a „sima” laptopodról. De csak akkor, ha tényleg ki tudod használni.

De hát az UX581GV nem is azoknak készült, akik csak netezgetni szeretnének, ez egy kőkemény munkagép, amiben akár i9 és RTX 2060-as kártya is megbújhat. A tesztgépünkben i7-9750H és az RTX 2060 mellett 16 GB dolgozott, és úgy tette a dolgát, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Nincs olyan dolog, amire ez a laptop ne lenne csúcsszuper. Játékra és melóra is tökéletes, bár igazából nem árt még 16 GB RAM-ot belepakolni a békesség kedvéért, de ez már tényleg csak egyéni preferencia kérdése.

A laptop nem csak hardveresen állat, kinézetre is elegáns, már messziről ránézve is tudod, hogy egy vadállat. Sejtheted, hogy nem egy pillekönnyű darab, 2,5 kg, de hát ezt két kiló alatt tartani eléggé lehetetlen lett volna. Kinyitva a ZenBookok jó szokása szerint megemelkedik a billentyűzet, de a gépelés akkor, ha nem használtad még az Asus lejjebb csúsztatott megoldását, kicsit furcsa lehet elsőre, viszont nem kell megijedni, gyorsan hozzászoknak az ujjaid. A ScreenPad Plus mellett jobb oldalt azért ott van a jó öreg touch pad is, amit persze egyetlen gombnyomással át lehet változtatni numerikus billentyűzetté is.

Na de mit tud a ScreenPad Plus? Tulajdonképpen mindent. Megfoghatod a főképernyőn terpeszkedő ablakot, és lehúzhatod rá, nemes egyszerűséggel működik rajta a drag&drop, de akár külön applikációkat is letölthetsz rá, amelyeket a ScreenPad Plus bal oldalán látható nyíllal hozhatsz elő. Ezt a kijelzőt aztán több részre is oszthatod, több alkalmazást is futtathatsz rajta, amit csak szeretnél, tényleg.

Az Asus ezzel a megoldással látszólag tényleg parasztvakítást művel, de ha elkezded komolyan használni, rájössz, hogy óriási segítséget nyújt abban, hogy megnöveld a munkafelületet akár otthon, akár útközben. Útközben mondjuk kissé necces az öledben használni, egyszerűen nem esik kézre a billentyűzet, mondjuk nem lehetetlen dolgozni rajta, csak nem kényelmes.

Persze a teljesítményhez és az újdonsághoz az is hozzájárul, hogy mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk, az UX851GV ugyanis nem olcsó darab, kb. 860.000 Ft-ért lehet bezsákolni, de ha azt nézzük, hogy nemrég egy ilyen laptopért bőven egymillió forint felett kellett fizetni, egészen jónak tűnik, és aki valóban hiányolja a plusz kijelzőt az életéből, és azt sem bánja, ha a plusz kijelző mellett erős vas hajtja meg a gépet, ami bárhol és bármire elég, annak minden fillért megér ez a ZenBook. Grafikai munkákra, videóvágásra például parádés. Összeköltöznénk vele a következő jó sok évre. Boldogan. Szó nélkül.