A telefonkönyv egy időben az életünk természetes része volt, de már jó ideje nem hallottunk róla. Létezik még egyáltalán nyomtatott telefonkönyv? A válaszon egy kicsit meglepődtünk: épp csak nemrég szűnt meg.
Az okostelefonok korában már nincs szükségünk telefonkönyvekre, hiszen akinek tudjuk a számát, annak benne van a névjegyzékünkben, akinek pedig nem, arra rákeresünk az interneten. A klasszikus, vaskos telefonkönyvek a múltra emlékeztetnek, de vajon ha vannak vonalas telefonok, akkor nyomtatnak még telefonkönyveket is?
Meglepő lehet a válasz: még csak egy éve nem kötelező papíralapú telefonkönyvet megjelentetni
a magyarországi távközlési szolgáltatóknak. A hivatalos nevén előfizetői névjegyzékből 2017-ben még 60 ezret nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, bár jobban belegondolva még ez is egészen soknak hangzik. Még meglepőbb lehet, hogy az 1997 óta CD-n kiadott telefonkönyv is egészen a közelmúltig létezett, bár az érdeklődés drasztikusabban esett vissza iránta, 31 ezerről 2500-ra.
Nincs már tehát nyomtatott telefonkönyv, de a klasszikus tudakozó még működik,
de már nem a jól ismert 198-as számon. 2014 óta már csak a 11800-as hívószámon lehet érdeklődni a telefonszámok iránt, amiért hívásonként egységes díjat, 110 forintot számolnak fel. A három nagy távközlési szolgáltató mindegyike online tudakozóval is rendelkezik, és ez a két megoldás végső soron kiváltja a korábbi telefonkönyveket.
Hiába voltak a papíralapú kiadványok ingyenesek, azokat mégis a fogyasztók fizették meg az előfizetési díjakban. Egy vaskosabb könyv ráadásul egy kilogrammot nyomott, ennyi papír előállításához 2-3 kilogramm fa, 50 liter víz és több mint 10 kilowattóra energia szükséges, ezért évi 30-40 tonna fát 7-800 ezer liter vizet spórolunk meg a telefonkönyvgyártás megszűnésével.
Az első magyar telefonkönyvek
Alexander Graham Bell 1875-ös találmánya elég gyorsan eljutott Magyarországra is, 1881-ben kezdte meg a működését az első telefonközpont Budapesten. A legrégebbi fennmaradt előfizetői jegyzék a következő évből, 1882-ből való, és érdekessége, hogy nincsenek benne telefonszámok, azt a vonalat kapcsoló telefonközpontosoknak kellett tudniuk. Az egy lapra írt jegyzék a Telefónia múzeumban található, akárcsak a Puskás Tivadar-féle korabeli telefonközpont, de a kiállítás 2017 óta csak virtuálisan látogatható. Az 1906 és 1950 közötti telefonkönyveket viszont végig is tudod böngészni, ugyanis a Postamúzeum gyűjteményéből digitalizálták azokat.
(Fotó: Fortepan, Getty Images)
Ez is érdekelhet: