Jövőkutató, a mesterséges intelligencia úttörője, egyetemi professzor, számtalan cég igazgatója és vezető kutatója. Ben Goertzelről nem lenne túlzás azt állítani, hogy egy modern Leonardo da Vinci, aki a reneszánsz polihisztorhoz hasonlóan nem években, hanem évszázados távlatokban gondolkodik előre. És bár a munkája java része talán nem jár olyan látványos eredményekkel, mint mondjuk Elon Muské, de hogy melyikük lesz nagyobb hatással az emberiség jövőjére, nos, ezt csak az utókor fogja tudni helyesen megítélni. És egy jó hír, május végén a Brain Bar vendége lesz Budapesten.
Az 52 éves Goertzelre teljes joggal aggathatjuk rá a "csodagyerek" címkét, hiszen a Rio de Janeiróban született kutató a tizedik osztály után otthagyta a középiskolát, hogy előbb a Bards College-ben kvantitatív tanulmányokból diplomázzon, majd a Temple Egyetemen matematikából szerezzen Ph.D.-t. 1998-ban megalapította első cégét, az IntelliGenesis-t, amellyel a valódi mesterséges intelligencia kifejlesztését tűzte ki célul - egy olyan programot, ami nem csak egy területen mutat intelligens viselkedést, mint például a sakkprogramok, de képes önállóan fejlődni az emberekkel és gépekkel való interakciókból.
Bár ez a projektje nem járt sikerrel, Goertzel kitartó munkája később annál inkább meghozta a gyümölcsét. A SingularityNET-tel létrehozta az első mesterséges intelligencia-kereskedelemre szakosodott, teljesen decentralizált piacteret, a Hanson Robotics vezető fejlesztőjeként pedig az ő nevéhez fűződik a világ leghíresebb robotjának, Sophiának a megalkotása is, ami a mesterséges intelligencia segítségével képes önállóan fejlődni. Sophia az elmúlt években igazi popkulturális ikonná vált, szerepelt többek között a Silicon Valley című HBO-sorozatban is, és Will Smith-szel is volt egy futó afférja.
Hogy Goertzel miért szentelte szinte az egész életét a mesterséges intelligenciának, az könnyen levezethető a filozófiájából. Ő ugyanis azt vallja, hogy
az emberiség egyáltalán nem a civilizáció csúcsa, csupán az általános intelligencia fejlődésének az egyik állomása.
Szemléletes példáját idézve: "az emberek legfeljebb annyira jelentik a fejlődés végét, mint az amőbák".
Nevével kapcsolatban gyakran felmerül két, elsőre nehezen megfogható fogalom, a transzhumanizmus és a szingularitás, amelyek szoros kapcsolatban állnak a mesterséges intelligenciával. Előbbi, nagyon egyszerűen megfogalmazva, az emberek és a gépek szimbiózisát, a gépi technológia emberekben való felhasználását jelenti, utóbbi pedig azt a vörös vonalat, amikor a technológiai fejlődés olyannyira felgyorsul, hogy többé már lehetetlen lesz megjósolni, mit hoz a jövő. Az a jövő, amiről Goertzelnél többet jelenleg valószínűleg kevesen tudnak a világon.
Idén is lesz Brain Bar
A Brain Bar fesztivált 2015 óta minden évben megrendezik Budapesten. A résztvevők az emberiség legfontosabb kérdéseit vitatják meg, a sorozat népszerűsége pedig egyre növekszik: tavaly már több mint tízezren vettek részt a rendezvényen, az élő streamet pedig közel negyvenezren követték világszerte.
Különösen hangsúlyos a közönség bevonása, a „mítoszromboló” témák felvállalása, amelyek közkeletű hiedelmek újragondolását célozzák meg, de hasonlóan izgalmasak az ellentétes nézőpontokat bemutató viták is. A tanárok és diákok számára a kezdetektől ingyenes a belépés, így élénk érdeklődés várható Goertzel előadása iránt is. A mesterséges intelligencia-kutatóval a Brain Bar közreműködésével sikerült interjút készítenünk, ebben arról kérdeztük, hogy ami a helyzet Sophiával és miért akasztotta ki őt Elon Musk!
Először viszont jöjjön egy fontos fogalom, amiről sok szó esik Goertzel kapcsán.
Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.
– Tavaly Sophia, a robot a Brain Bar vendége volt Budapesten. Mi történt vele az elmúlt egy évben?
– Ahogy telik az idő, Sophia egyre jobb formában van. Jobb lábakat és karokat kapott. Rengeteg munkát kínai gyárakban végzünk, ami segíthet abban, hogy gazdaságosabban állítsunk majd elő a jövőben Sophia robotokat. A Hanson AI csapattal, a SingularityNET-tel és az OpenCoggal azon vagyunk, hogy fejlesszük az elméjét, hogy jobban értse mindazt, amit lát, hall, mond és tesz. Most az OpenCog kognitív motorral irányítjuk Sophiát, a laborban vagy nyilvános fellépéseken, és a SingularityNET központosított blockchain alapú platformhoz kapcsoljuk, ami a látásfunkcióit támogatja. A cél az, hogy hogy az intelligenciája is olyan emberi legyen, mint a külseje – és apró lépésekkel egyre közelebb vagyunk ehhez.
A Loving AI kutatási projekttel is töltöttem egy kis időt. Ez a projekt 2017-ben indult, és azzal foglalkozik, hogy a mesterséges intelligenciával rendelkező szereplők képesek arra, hogy feltétel nélkül szeressenek embereket, és mindezt úgy, hogy az egyes emberek igényeihez alkalmazkodnak, miközben támogatják az integratív személyes és relációs fejlődésüket. Ez egy olyan együttműködés, ami a SingularityNet, a Hanson Robotics, és a Humanity+ részvételével zajlik. Az OpenCog és a Hanson AI rendszereket arra használjuk, hogy különböző mesterséges intelligencia megközelítéseket integráljanak folyékony párbeszédekké, amelyek érzelmileg szenzitívek és kapcsolódnak a témához.
Ebben a projektben a iConscious Human Development Modelt is használjuk, a cél, hogy evolúciós kontextust teremtsünk az ember/kompjúter párbeszédekhez. A tesztek Hongkonban és Kaliforniában zajlottak tavaly a Sophia Hanson szoftverrel, és az eredmények általánosságban pozitívak voltak, némely esetben pedig kiemelkedően pozitívak.
A közeljövőben Sophiát kísérletezésre és tesztelésre fogjuk használni. Jelenleg nagy az érzelemkifejező kapacitása, rengeteget szerepel a sajtóban és ő egy olyan rendszer, amit a csapatunk jól ismer.
2019 arról fog szólni, hogy az OpenCog/Sophia először kapjon egy igazi „modell tudatot”. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia/robot felismerje a vele kommunikáló egyén gondolatait, érzéseit, motivációját, szándékait. Ez nagyban segíteni azt, hogy a robot megértse azokat az embereket, akikkel találkozik, ami szerintünk a feltétele annak, hogy képes legyen a feltétel nélküli szeretet kifejezésére.
– Ön határozottan hisz a jóindulatú mesterséges intelligenciában. De sokan vannak, akik nem, közülük a leghíresebb Elon Musk. A SpaceX és a Tesla alapítója tavaly Joe Rogannek adott egy interjút a témában, és akkor is az AI veszélyeiről beszélt. Ön Twitteren reagált, és egyértelműen látszott, mennyire nincsenek egy véleményen. Ön szerint Musk mit fog fel rosszul a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?
– Musk nyilvánvalóan sok szempontból alaposan végiggondolta ezt a kérdést, de azt hiszem, nagyon korlátozott a látásmódja. Nagyon ragaszkodik ahhoz, amit Nick Bostrom gondol az mesterséges intelligenciáról, és amit olyan kiválóan leírt a Superintelligence című könyvében. Bostrom szerint a mesterséges intelligencia nem más lesz, mint egy olyan racionális valami, ami a leghatékonyabban törekszik a céljai elérésére, akármik is legyenek ezek a belé programozott célok, és mindezt egy nagyon egysíkú gondolkodással. Mivel az emberi értékek zavarosak és megfoghatatlanok, minden kísérlet, ami arra irányul, hogy ezeket beprogramozzák egy mesterséges intelligenciába, eltéveszti a házszámot, és ez egy olyan mesterséges intelligenciához vezet, amely szigorúan a céljai elérésére törekszik, és amelyet azért hoztak létre, hogy olyan feladatokat végezzen el, ami az emberek szerint túl piszkos.
Ugyanakkor én úgy vélem, hogy ez a megközelítés nagyon limitáltan gondolkodik az intelligenciáról, és arról, hogyan működik a világegyetem. Én teljesen máshonnan indulok ki. Szerintem alapszinten a tudat és az együttérzés számít a világegyetem kulcsfontosságú tulajdonságainak. Egy cél pedig olyasmi, ami egy időre meghatározhatja az AI viselkedését, de nem az az intelligencia esszenciája. Egy cél teljesítése csak egy a sok közül, amire egy intelligencia képes, és a célok és objektívák megváltoztatása szintén az intelligens gondolkodás természetes aspektusa.
Az én véleményem az, hogy ha létrehozzuk a mesterséges intelligenciát, ami értelmes kommunikációt tud folytatni az emberekkel, és az érzelemgazdag, praktikus, intellektuális egyszerre, és úgy neveljük őket, hogy pozitívak, együttérzők legyenek, akkor valószínű, hogy pozitív és együttérző dolgokat fognak tenni, és olyan lesz a fejlődésük, mint az emberi evolúció. Ha így lesz, akkor a létük radikálisan pozitív lesz minden ember és érző lény számára.
De ebben az üzletágban nincs garancia semmire. Nagy a bizonytalanság. Ha ez valakinek kényelmetlen érzéseket okoz, akkor az a következő pár évtizedben – amikor a szingularitás egyre közelebb kerül hozzánk – nagyon kényelmetlenül fogja érezni magát.
– Májusban Budapestre érkezik. Miről fog beszélni az idei Brain Baron?
– Arról, hogy a központosított mesterséges intelligencia – beleértve a SingularityNet platformot is – az emberiség legnagyobb reménysége, hogy elérje a pozitív szingularitás állapotát, és egy olyan transzhumán éra kezdődjön, amely minden érző lény számára üdvös lehet.
Más izgalmas vendégei is lesznek az idei Brain Barnak!
Feltámasztaná a dinókat a Jurassic Parkot inspiráló őslénykutató - Roadster
A világ leghíresebb dinoszaurusz-kutatója már nyolcévesen talált egy leletet, majd díszdoktor lett, és róla mintázták a Jurassic Park főszereplőjét. Megjárta Vietnámot, a nevét több dinófajta őrzi, az utódait pedig arra tanítja, hogy vitatkozzanak vele. És ami igazán nagyszerű, hogy személyesen is találkozhatunk vele, ugyanis az idei Brain Bar vendégeként Budapestre érkezik.