A Bosch a Las Vegas-i CES elektronikai kiállítás nulladik napján mutatta be az újdonságait, amelyek között az okosszemüveg-technológiától a háromdimenziós műszerfalig rengeteg olyan fejlesztés található, ami a következő években alapvetővé válhat a mindennapokban.
Mesterséges intelligencia mindenkinek - nagyjából ezzel a három szóval lehetne összefoglalni, milyen irányvonalat jelölt ki magának a Bosch a következő évekre, és a Las Vegas-i CES-en bemutatott fejlesztéseik alapján ezt elég komolyan is gondolják. Bár a technológiai vállalatok a mérhetetlen (és gyakran indokolatlan) túlhasználattal nagyjából minden izgalmat kikoptattak az "MI" kifejezésből, a Bosch felhozatalát látva mi is meglepődtünk, milyen széles körben használhatók fel az olyan technológiák, mint a gépi tanulás, a neurális hálózatok, a gépi látás - szóval mindazok a megoldások, amikre manapság mesterséges intelligenciaként szokás hivatkozni.
Háromdimenziós műszerfal
A Bosch a világ legnagyobb autóipari beszállítója, így értelemszerűen az újdonságok nagy része valamilyen módon az autózáshoz, közlekedéshez kapcsolódott. Az egyik leginnovatívabb fejlesztés egy háromdimenziós műszerfal, ami passzív 3D-technológiával, bármilyen szemüveg vagy szemkövető technológia nélkül
képes három dimenzióban megjeleníteni a műszerfalon látható információkat.
A CES innovációs díját elnyerő újítás a Bosch szerint lényegesen biztonságosabbá teheti a vezetést, hiszen a kijelzőn megjelenő információk így sokkal észrevehetőbbek, ráadásul a tolatókamera képe is realisztikusabban jelenik meg. A háromdimenziós megjelenítés a navigációnál is jól jön, a térkép sokkal átláthatóbb, egyértelműbb, hogy hol kell bekanyarodni.
A Bosch szerint a járműkijelzők piaca 2025-ig nagyjából megduplázódik, és az önvezető autók terjedésével ezek az eszközök egyre inkább emberi-gépi interfészek (human-machine interface) lesznek, amelyekkel az utasok kommunikálhatnak a mesterséges intelligencia vezérelte autóval.
Vezető- és utastérfigyelő kamera
A Bosch másik biztonságot szolgáló megoldása az autó kormányába integrált kamera, ami a mesterséges intelligencia segítségével, pusztán a vezető szemhéja és a pislogások gyakorisága alapján képes megmondani, ha a vezető nem az útra koncentrál, vagy túl fáradt.
A mikroalvás, a telefon nyomkodása vezetés közben és egyéb figyelmetlenségi tényezők annyira súlyos problémát jelentenek, hogy az EU-ban 2022-től már alapfelszereltségnek fognak számítani az új autókban az ilyen biztonsági rendszerek, amitől azt várják, hogy
a következő húsz évben legalább 25 ezer életet menthet meg és több százezer könnyebb vagy súlyosabb sérülést előzhet meg.
A sofőrfigyelő rendszer az önvezető autók elterjedésével különösen fontossá válik, hiszen az ilyen autóknál ma még elvárás, hogy a vezető aktívan figyeljen az útra, és a legkisebb probléma esetén azonnal be tudjon avatkozni. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt sokan nem veszik komolyan, és mással foglalkoznak vagy akár alszanak utazás alatt, így vészhelyzetben nem tudják átvenni az irányítást a robotautótól.
A Bosch a kormány mellett az autó visszapillantótükrénél is elhelyezett egy kamerát, ami az egész utaskabint figyeli, és képes az utasok helyzete alapján optimalizálni az autó biztonsági rendszereit. Ez elég fontos dolog, hiszen az emberek a valóságban sokszor nem úgy ülnek az autóban, ahogy azt a tervezők megálmodták, a Bosch rendszere viszont képes az utasok pozíciójához igazítani a légzsák vagy a biztonsági öv működését, sőt azt is lehetővé teszi, hogy ha valamelyik ülésen gyerekülést érzékel, akkor egy baleset esetén ott ne nyíljon ki a légzsák.
Az utastérfigyelő kamera emellett számos más előnnyel is kecsegtet, például érzékeli, ha a kocsiban maradt valami, ami utazásmegosztó alkalmazásoknál biztosítja, hogy ne felejtsük az autóban az értékeinket. A rendszer azt is felismeri, hogy ki ül az autóban, így például a sofőrhöz tudja igazítani az autó beállításait (például a kormányt vagy az ülést), és arra is alkalmas, hogy kézmozdulatokkal vagy akár szemmozgással vezéreljük a jármű infotainment rendszereit.
Virtuális napellenző
Még mindig a biztonságnál maradva, a Bosch egy másik izgalmas fejlesztést is tartogatott a kiállításra, ami szintén az autóban ülők biztonságát szolgálja. A virtuális napellenző az utastérfigyelő-kamera segítségével figyeli a vezető szemének pozícióját, és csak
azt a részét sötétíti el az átlátszó LCD kijelzőnek, ami ahhoz kell, hogy ne süssön a szemünkbe a nap,
így elbúcsúzhatunk a nagy, körülményesen kezelhető és nem is minden esetben praktikus napellenzőktől. A virtuális napellenzőt már volt lehetőségünk személyesen is kipróbálni a CES előtt, és tapasztalataink szerint valóban meglehetősen pontosan és gyorsan működik.
A jövő okosszemüvege
Bár az okosszemüvegek a Google Glass kvázi bukása óta látszólag háttérbe szorultak, és leginkább csak olyan, vállalati felhasználásra szánt eszközök képében bukkantak fel, mint a Vuzix Blade, hogy a háttérben mennyit fejlődött a technológia, mi sem mutathatná jobban, mint a Bosch által kifejlesztett Lightdrive. A
Lightdrive nem egy konkrét okosszemüveg, hanem egy olyan technológia, amivel bármilyen szemüveg felokosítható,
a méretéből fakadóan pedig nem kelt olyan groteszk benyomást, mint például a Google szemüvege.
A Lightdrive mindössze tíz grammot nyom, mégis képes tiszta, napsütésben is jól látható képet vetíteni a szemüveg lencséjére, amihez az információkat az okostelefonunktól vagy az okosóránktól kapja Bluetooth-on keresztül. Vagyis képes rá, hogy megjelenítse az üzeneteinket, az emlékeztetőket, bevásárlólistát vagy akár térképet is, sokkal kényelmesebbé téve a navigációt. A Lightdrive lelke a mikroelektromechanikus MEMS tükrök, a Bosch Sensortec által fejlesztett szenzorok és az intelligens szoftverkapcsolat, amelyek együttesen alkotják az ökoszisztémát. A szemüveg további nagy előnye, hogy nem kell hozzá speciális üveg, így amikor nem használjuk a Lightdrive-ot, a szemüveg tökéletesen átlátszó, az üvegen megjelenő információk pedig kizárólag a viselő számára láthatóak.
Fülek az űrállomásnak
Az egyik legkülönlegesebb eszköz, amit a Bosch bemutatott a CES keynote-ján a Soundsee névre keresztelt készülék, amit már fel is küldtek a Nemzetközi Űrállomásra. A NASA Astrobee robotjához kapcsolódó eszköz a mesterséges intelligencia segítségével
képes analizálni a különböző zajokat, és ez alapján megállapítani, ha egy műszernek karbantartásra van szüksége.
Ez jelentősen megkönnyítheti az asztronauták munkáját, hiszen az Astrobee a súlytalanságban teljesen önállóan képes navigálni, így a technológia jelentős terhet vehet le az űrhajósok válláról.
Önvezető busz
Bár nem teljesen újdonság, hiszen már a tavalyi CES-en is itt volt, de mindenképpen érdemes megemlíteni a Bosch önvezető buszát, amit a technológiában rejlő lehetőségek és az ehhez szükséges ökoszisztéma bemutatására fejlesztettek ki. Az IoT Shuttle ennek megfelelően igazi erődemonstrációja a Bosch különböző fehkesztéseinek: az önvezető buszt a kifejezetten elektromos járművekhez fejlesztett e-Axle hajtásrendszer hajtja, ami magában foglalja a motort, az elektronikát és a váltót is, de a német cég fejlesztése a buszban található radarok, ultrahangos szenzorok, a fékezőrendszer, a kormányzás és a navigációs rendszer is. A Bosch emellett szoftveres megoldásokkal is megtámogatta az önvezető buszt: az IoT Shuttle ennek segítségével önállóan képes kiszámolni, hogy van-e még elég energia az akkumulátorokban, vagy el kell mennie a legközelebbi töltőállomásra, a hozzá tartozó alkalmazással pedig az utasok a telefonjukon rendelhetik házhoz a buszt. Ez kiszámolja a legoptimálisabb útvonalat és felismeri a megrendelőt is, így biztosítva, hogy senki ne pattanhasson be a helyünkre.
Az IoT Shuttle-ben is megtalálható a fentebb már bemutatott utastérfigyelő-rendszer, ami biztosítja, hogy kiszállásnál ne felejtsük a cuccainkat a buszban, emellett akár egy rágót vagy kisebb szennyeződést is felismer, így képes jelezni, ha takarításra lenne szükség.
Önvezető taxi San Joséban
A Boschnak nem ez az egyetlen víziója az önvezető technológiáról, hiszen éveken keresztül tartó tervezés és fejlesztés után alig egy hónapja indították el a Mercedesszel közös robottaxi szolgáltatásukat a Szilícium-völgyben, aminek keretében
átalakított S-osztályos Mercik szállítják a tesztprogramban résztvevőket San José déli része és a belváros között.
A Bosch szerint a projekt nem csak azért nagy kihívás, mert a négyes, valamint az ötös szintű önvezető technológia kifejlesztése nem könnyű feladat, hanem mert mindeközben arra is választ kell találniuk, hogy az önvezető autók hogyan integrálhatóak a meglévő közlekedési rendszerbe.
A két cég nem csak ebben a projektben működik együtt egymással, hiszen közösen fejlesztették ki azt az automata parkolóházat (Automated Valet Parking) is, amivel az autók a sofőr beavatkozása nélkül tudnak parkolni a parkolóházban. A rendszert már sikerrel tesztelték a baden-württembergi Mercedes-Benz múzeumban, és a Bosch szerint 2021 végéig számos parkolóházban általánossá válhat.
Hidrogénhajtás és önvezetés
A cég ezen kívül is rengeteg autós újdonságot vonultatott fel, amelyek közül talán az újfajta üzemanyagcellás rendszer a legérdekesebb. Egyre több gyártó ismeri fel, hogy az akkumulátoros megoldásnál praktikusabb az üzemanyagcellás megoldás, vagyis ha az elektromos energiát menet közben állítják elő. A Bosch a hidrogén mellett tette le a voksát, ami magában hordozza az akkumulátoros elektromos autók összes előnyét, mint a zéró emisszió és a páratlan gyorsulás, viszont
az autó hatótávja jóval nagyobb lehet, miközben annyi időbe telik feltölteni, mint egy hagyományos benzines autót.
A technológiát a svéd Powercellel közösen fejlesztették ki, és elsőként a Nikola elektromos kamionjaiban fogják használni.
A Bosch jópár olyan eszközt is bemutatott, ami az önvezető technológiához lesz nélkülözhetetlen, mint például
- az autó elején elhelyezett intelligens kamerát, ami képes azonosítani az egyes objektumokat és időben észlelni a keresztforgalmat,
- továbbfejlesztett, az eddiginél olcsóbb Lidar-rendszert, ami 360 fokban érzékeli az autó környezetét,
- és egy autókhoz gyártott központi számítógépet, ami biztosítja az önvezető autókhoz és az egyre nagyobb számban megjelenő infotainment rendszerekhez szükséges számítási kapacitást.
Robotorvos és hordozható biztonság
Bár a sajtóeseményen túlnyomó részben közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kerültek szóba, a Bosch más területeken is használja a mesterséges intelligencia vívmányait. Erre az egyik legjobb példa a Vivascope, egy MI-vel működő patológiai platform, ami
mindössze néhány perc alatt képes megbízható orvosi diagnózist felállítani.
A gépi tanulással, harmincezer fotó alapján betanított algoritmus 165 különböző ismertetőjegy alapján elemzi a sejteket, és mindössze 15 perc alatt képes azonosítani harminc fertőzést és klinikai rendellenességet. A fejlesztés hatalmas áttörést hozhat a fejlődő országokban és elszigetelt területeken, ahol a diagnózisra akár napokat is kell várni (mármint ha egyáltalán van a közelben orvos) és a diagnózis pontossága nagyban függ az orvos szakértelmétől.
Végül érdemes szót ejteni a Spexor nevű mobil biztonsági berendezésről is. A leginkább a Google Home-ra hasonlító eszközt hang-, mozgás- és légnyomásérzékelőkkel szerelték fel, és ha rendellenességet érzékel, azonnal értesítést küld a telefonunkra, amit belátásunk szerint továbbíthatunk a rendőrségnek vagy a Bosch éjjel-nappali biztonsági szolgálatának.
A Bosch által szponzorált tartalom.