A csepp így néz ki...

... és tulajdonképpen nem más, mint felforrósított, megolvasztott üveg, amit hideg vízbe öntöttek. A vízben aztán az anyag nagyon gyorsan lehűl, legalábbis a külső rétege, de mivel az üveg nagyon rossz hővezető, ezért a csepp belseje még egy darabig meleg és folyékony marad. Ezzel pedig van egy kis probléma; a hideg, megszilárdult üveg ugyanis veszít a térfogatából, azaz összemegy, a belseje viszont sokkal lassabban zsugorodik, vagyis a bolognai csepp külső rétege hatalmas nyomást fejt ki a belsejére, és ezt a félelmetes energiát a teljes lehűlés alatt konzerválja.

Az eredmény egy olyan üvegcsepp, melynek vastag vége hatalmas erőbehatásnak is képes ellenállni, azonban ha az elvékonyodó rétegnél megsérül, a sérülés legalább 7000 km/óra sebességgel indul meg a csepp feje felé. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy elképesztően gyors repedés, melynek során a csepp sajátos szerkezetében felhalmozódott energia felszabadul, és a túlnyomott üveg elkezd rendkívül gyorsan tágulni.

Valahogy így:

Egyébként az üveget azért is nevezik Rupert herceg cseppjének, mert Rupert bajor herceg ezt ajándékozta II. Károly angol királynak megkoronázása alkalmából 1661-ben. A jelenség Károlyt is rabul ejtette, meg is bízta az udvar összes tudósemberét, hogy fejtsék meg a csepp titkát, de a teljes magyarázatra egészen 1994-ig kellett várni, amikor is két tudós immár modern műszerekkel vizsgálta meg, mi is történik pontosan a csepp detonációja során.

A fizikát most már érted, úgyhogy akár meg is nézheted ezt a videót, melyben egy .22-es kaliberű lőfegyverrel lőnek rá a csepp vastagabb végére. Az igazi móka 03:27-nél kezdődik.

Láthatod, a csepp vastagabb végén úgy törik darabokra a lövedék, mintha egy tank páncéljának ütközne. Az üveg csak akkor robban apró szilánkokra, amikor az ütközés keltette lökéshullám elér a csepp elvékonyodó végéhez, és beindul a repedés, ami háromszor gyorsabban söpör végig az üvegen, mint a Concorde repülési sebessége.

(via)