A digitális könyvolvasásnak sokáig az volt a legnagyobb hátulütője, hogy nem létezett olyan kijelző, amely a nyomtatott könyvhöz hasonló olvasási élményt kínált volna úgy, hogy ne fárassza a szemet. 2004-ben a Sony bemutatta ez első e-papírral (elektronikus papírral, e-tintának is hívják) rendelkező könyvolvasóját, amely már meggyőzően demonstrálta az új technológia előnyeit.

Az e-papír nem rendelkezik háttérvilágítással, valamint csak akkor fogyaszt energiát, amikor újrarendezi a megjelenített tartalmat (könyvolvasás esetén értsd: lapozol), így rendkívül energiatakarékosan működtethető. Mi más is fejezné ki ezt jobban, mint a tény, hogy a mai kereskedelmi forgalomban kapható elektronikus könyvolvasók több mint egy hónapos működést garantálnak egyetlen töltéssel.

Nem csak az olvasási élményt biztosítja az, hogy az e-papír külsőre nagyon hasonlít a rendes papírhoz, hanem azt is, hogy napsütésben is ugyanúgy olvasható marad, mint a nyomtatott társa. A kijelző betekintési szögei szinte 180°-osak, azaz minden oldalról ugyanúgy néz ki, még nagy betekintési szögek esetében sem torzulnak a színek.

Egy modern e-könyvolvasó belső memóriája több mint ezer könyv tárolását lehetővé teszi, és a legtöbb modell pdf-olvasóként is használható, aminek előnyét főleg az egyetemisták érezhetik.

Technológia

A legelterjedtebb e-papír-technológia elektroforetikus úton jeleníti meg a tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy két elektróda között egy átlátszó folyadékban kétféle, töltéssel rendelkező részecskét oszlatnak el. A fekete pigmentrészecske pozitív töltésű, míg a fehér negatív. Attól függően, hogy az elektródákra milyen irányú feszültséget kapcsolunk, más-más lesz a részecskék elhelyezkedése. Amikor a felső (átlátszó) elektróda pozitív töltésű, magához vonzza a negatív töltéssel rendelkező fehér részecskéket, és így az egész folyadékot fehérnek látjuk. Ellenkező esetben a fekete pigmentek kerülnek felülre, és ezt fekete színként érzékeljük. Ezzel egyetlen pixel működését írtuk le, több pixel egymás mellé helyezésével felépíthető az információ megjelenítésére alkalmas kijelző.

Az első e-papírok még csak fekete és fehér színt tudtak megjeleníteni, a mai társaik viszont már tizenhat szürke árnyalat reprodukálására is képesek. Léteznek színes e-papírok is, de azok még nem terjedtek el könyvolvasók kijelzőjeként.

Az e-papír hátránya, hogy sötétben csak külső fényforrás mellett olvasható, a gyártók azonban ezt a problémát is megoldották: sötétben bekapcsolható háttérvilágítást építettek a prémiumkategóriás olvasóikba, amelyek így már minden napszakban kompromisszum nélkül használhatók.

Ugyan könyvolvasónak tökéletes az e-papír, bonyolultabb feladatok ellátására még nem képes, mert a képfrissítési ideje jelentősen elmarad a hagyományos kijelzőkétől, így például videolejátszásra jelenleg alkalmatlan.

A világ két legnagyobb elektronikus könyvolvasó-gyártó cége (Barnes & Noble, Amazon) két óriási könyváruházlánc. Ez elsőre különösnek tűnhet, ha viszont azt is hozzátesszük, hogy ma már ők több könyvet adnak el digitálisan, mint nyomtatott formában, rájöhetünk, hogy időben meglátták az üzleti lehetőséget az e-könyvolvasókban. A Barnes & Noble jelenlegi csúcsmodellje a NOOK Simple Touch with GlowLight, amely már érintéssel történő vezérlést is támogat, és háttérvilágítással rendelkezik. Az Amazon hasonló tulajdonságokkal bíró olvasóját, a Kindle Paperwhite-ot több szaklap is a jelenlegi legjobb e-papíros könyvolvasónak tartja.

Az eladási mutatókból kitűnik, egyre többen választják már a könyvolvasásnak az e-papíros, digitális formáját. Amerikában a könyvkedvelők számára mindenképpen ajánlott befektetés az e-könyvolvasó, ugyanis már három könyv áráért kaphatsz egyet, sajnos hazánkban viszont akár háromszoros különbség is lehet a tengerentúli árhoz képest.

Tovább:
A techrovat újdonságaihoz
A Player legfrissebb híreihez 
Átlátszó, hajlékony, vezeték nélkül tölthető – Milyen lesz a jövő mobiltelefonja?